Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ÁKK közzétette, hogy április 3-tól a július 4-ei lejáratú kincstárjegy helyett új, augusztus elsejei lejáratú papír veszi át a három hónapos referenciahozam számításához használt sorozat helyét, április 11-étől pedig a hat hónapos futamidőnél lesz hasonló csere. Bár ezek a rendszeres és automatikus frissítések technikai apróságnak tűnhetnek, a csere napján szélsőséges változásokat okozhatnak a referenciahozamok számításánál, megtéveszthetik a kevéssé hozzáértő befektetőket. Mivel ugyanis a hozamgörbe ritkán egyenes, jelenleg is alacsonyabb a hosszabb állampapírok hozama, mint a rövidebbeké, az új sorozat referenciahozama pedig automatikusan alacsonyabb lesz, mint a régié volt, akkor is, ha a piacon egyébként tulajdonképpen nem is volt semmilyen fejlemény.
Ez történt legutóbb, március 14-én is, amikor az egyéves kincstárjegyet cserélték. Aznap az egyéves referenciahozam nyolc bázisponttal (0,08 százalékponttal) csökkent, miközben az összes többi futamidőnél az érték pár bázisponttal emelkedett. (Másnap azután általános hozamcsökkenés volt, így a grafikonokon utólag nem is feltűnő már az anomália.) Január 10-én pedig, amikor a leghosszabb, 15 éves papírból jött új, az ötéves referenciahozam 21, a 10 éves pedig 16 bázisponttal ment fel, a 15 éves viszont változatlan maradt aznap, minden bizonnyal a papírcsere miatt.
Az új 15 éves, 2023. novemberi lejáratú kötvény egyébként egy 2020. novemberit váltott le, így a referenciahozam tulajdonképpen 13-ról 16 évesre nőtt egyetlen nap alatt. Mint ahogy a három hónapos papír mostani cseréje után is négy hónapos időszakra értendő majd a referenciahozam, még ha három hónaposnak nevezik is.
