A felületes szemlélő azt hihetné, hogy a külföldi befektetők kifejezetten szeretik, ha felizzik a feszültség a magyar belpolitikában, legalábbis ha csupán a külföldiek állampapír-állományának legfrissebb adatait nézné. Holott valójában mindez nagy valószínűséggel hidegen hagyja őket, ugyanis más szempontok szerint döntenek: például a devizaárfolyamok, az egyes devizák közötti kamatkülönbség, illetve a kockázatvállalási hajlandóságuk változása alapján.
Tank ide, utcai csatározások oda, ahogy október végén is inkább növekedett a külföldiek kezében levő hazai forintkibocsátású államkötvények állománya, úgy a következő nagyobb ünnephez közeledve is nőtt: március 9-én és 10-én 3172 milliárd forinttal alaposan megdöntötte a február 21-ei korábbi rekordot, majd 12-én még tovább, 3181 milliárdra emelkedett. Az utóbbi két hétben mintegy 160 milliárd forint, az év eddig eltelt részében pedig több mint 240 milliárd forint volt az állománynövekedés. (Eközben nemrég éves csúcsára ért a forint árfolyama az euróhoz képest, és az ötéves referenciahozam is lefelé tartott márciusban.) A számok alapján úgy tűnik, a jegybanki intervenciós sáv szélesítéséről szóló viták sem riasztották el a külföldieket, sőt, ha volt egyáltalán hatás, az inkább pozitív lehetett. Számukra, legalábbis a befektetéseikkel már itt lévők számára, egyébként egy ilyen lépés nyilván akkor kedvező, ha a forint erősödik, hiszen ekkor több devizát látnak vissza forintkötvényeikből.
