Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Az Állami Nyomda jelenleg se nem állami, se nem nyomda. A társaság azért – érthető módon – tovább használja a jól bejáratott nevet, de a részvényeseknek mi hozza majd a profitot?
– A válasz egyszerű: a növekedés. Az Állami Nyomda az elmúlt hét-nyolc évben jelentősen átalakult, a klasszikus értelemben vett nyomdaipari társaságból egy komplex megoldásokat kínáló vállalattá váltunk. A hagyományos nyomdai termékek 2006-ban a 14,2 milliárdos nettó árbevételből már alig kétmilliárd forintot tettek ki. Ma már fontosabb a biztonsági megoldások, a kártyagyártás és -megszemélyesítés, valamint a nyomtatványok gyártása, és a növekedési lehetőség is ezekben az üzletágakban van.
A versenytársainkkal szemben komoly előnyünk a proaktivitás és a komplexitás. Egyrészt a kutatás-fejlesztés komoly szerepet kap a cégnél, így gyorsan tudunk reagálni a meglévő piaci igényekre, sőt egy kicsit azok elébe is tudunk menni. Másrészt mi nem terméket, hanem megoldást szállítunk a partnereknek.
– Az elmúlt év jól sikerült a társaság számára: tavaly választási év volt Magyarországon, és az export is látványosan bővült. Meg lehet ismételni a növekedést?
– Igen, sőt felül is lehet múlni. Az idei tervszámok ugyan még az igazgatóság előtt vannak, de mind az árbevétel, mind eredmény szintjén – az egyszeri tételeket kiszűrve – jobbra, két számjegyű növekedésre számítunk. Természetesen a bel- és külpiacokon a lehetőségeink eltérők: a piac fejlettsége miatt a hazai növekedési potenciál alacsonyabb, mint a régió többi országában. Itthon a hozzáadott érték növelése a fontos, az, hogy még magasabb hatékonyságot érjünk el, a vevőinknek pedig gyorsabb, jobb minőségű és összetettebb szolgáltatást tudjunk nyújtani.
Az export azonban jelentős bővülés előtt áll. Egy év alatt megháromszoroztuk az ebből származó bevételt, de az 1,77 milliárd forint még mindig csupán a teljes bevételünk 12,5 százaléka. A várakozások szerint itt is két számjegyű növekedés érhető el, ami azért is fontos, mert hosszabb távon ennek arányát 40 százalékra szeretnénk emelni az árbevételen belül. A külpiaci stratégiánk alapja egyébként a régiós terjeszkedés, a környező országokban ugyanis jelentős növekedést látunk több területen is – elég csak az újonnan csatlakozott európai uniós tagországokban várható okmányreformra gondolni. Természetesen más lehetőségek is vannak, nem véletlen, hogy a bolgár, román és szlovák leányvállalatainkon keresztül e piacok egy részén közvetlenül is jelen vagyunk. A cél az, hogy az egyes országokban meghatározó piaci szereplővé váljunk. A jövőben az exporton belül fontos szerephez juthatnak a Nyugat országai is, az Állami Nyomda nemrég egy nemzetközi tenderen például ír megrendeléshez jutott. A szerződés értéke mintegy 100 millió forint, ám itt nem az összeg számít, hanem az, hogy komoly referencia lehet újabb szerződések aláírásához.
– A tervek teljesítéséhez elegendők a mostani kapacitások, vagy szükség lesz újabb beruházásokra és akvizíciókra?
– A társaságnál minden évben az amortizációt meghaladó általános beruházás zajlik, ez 2007-ben 700-800 millió forintot jelent. Az igen jó cash-flow-termelő képességünknek köszönhetően – az év végén több mint egymilliárd forint volt a készpénzállomány – mindezt saját forrásból tudjuk fedezni. Ez önmagában elegendő lehet a tervek teljesítéséhez, ugyanakkor a cég eladósodottsága igen alacsony, ami komoly tartalékot, hitelfelvevő képességet rejt, olyat, amit megfelelő akvizíciós lehetőség esetén érdemes kihasználni. Annyit elárulhatok, hogy jelenleg egymilliárdos nagyságrendű akvizíció lehetőségét vizsgáljuk, a célpont már megvan, de többet most nem szeretnék elárulni.
– Ez hatással lehet az osztalékra is?
– Úgy gondoljuk, hogy a részvényesek számára a cégérték növelése a fontos. Nem szeretnénk osztalékpapír lenni, ezért is hozott olyan tartalmú határozatot az igazgatóság, hogy bár az éves eredmény maximum 80 százaléka is kifizethető a tulajdonosoknak, a terjeszkedési tervekkel összhangban ennek mértéke csökkenhet. A 2006-os osztalékról a konkrét döntést a március végi közgyűlés hozza meg, de a már említett akvizíció a mostani kifizetést értelemszerűen még nem érinti. Így a tavalyi 510 forintos osztalék után a piac által várt 500 forint körüli összeg reális lehet. A cél azonban az, hogy az Állami Nyomda részvénye ne osztalék-, hanem növekedési papír legyen. Ennek pedig előfeltétele a terjeszkedés, tehát az organikus növekedés mellett erre is szükség van. És persze arra is, hogy mindezt jól kommunikáljuk.
– Az utóbbi területen feltehetően komoly változást hozott a tőzsdei jelenlét...
– Az elmúlt időszakban mi is ismerkedtünk a tőzsdei jelenléttel, tanultuk, mit is jelent nyilvános társaságnak lenni, néhány nagy tulajdonos helyett megfelelni számos részvényesnek. Nemcsak a jelenlegieknek, de azoknak is, akik lehetséges befektetésként vizsgálják az Állami Nyomdát. Az elmúlt évben több befektetési konferencián és road-show-n is részt vettünk, azért, hogy a céget megismertessük a befektetőkkel. Az árfolyam-emelkedés alapján úgy érzem, nem szerepeltünk rosszul. Ráadásul a közeljövőben a tőzsdére lépést segítő Concorde mellett újabb elemző is foglalkozik majd a társasággal, ez is hozzájárul ahhoz a likviditás- és forgalomnövekedéshez, aminek hatása a tőzsdei jegyzésben is megmutatkozhat.
