Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A garantált vagy – újabb és pontosabb kifejezéssel – hozambiztosított alapok népszerűvé válásával szinte folyamatossá vált a kínálatuk is. Egyes időszakokban kampányszerűen szinte minden pénzügyi csoport kínál hasonló terméket, ilyen az idei február végi–március eleji időszak is.
Persze ember legyen a talpán, aki ezeket az alapokat egzakt módon össze tudja hasonlítani. Ez már csak azért is szinte lehetetlen, mert nincs közöttük kettő olyan, amelyiknek hozama ugyanattól a mutatótól függene. A legegyszerűbb, ahol egyetlen részvényindex emelkedésének bizonyos százalékát kapja a befektető (a K&H Visszapillantó 2.-nél 90 százalékot), másutt már négy részvényindex súlyozott átlagát (MKB Pagoda II.), megint másutt pedig befektetési alapok és indexek bonyolult mixei közül a legjobb teljesítményét (OTP Linea III.). Több alapnál pedig csak attól függ a hozam, hogy bizonyos részvények jobban esnek-e egy bizonyos szintnél vagy sem.
Az alapkezelők és anyabankjaik sem könnyítik meg a kisbefektetők dolgát az összehasonlítások érdekében, reklámanyagaikban hol az éves, hol a nem évesített hozamot teszik közzé, attól függően, mi tűnik vonzóbbnak. Az elvileg jogforrásként szolgáló hivatalos kibocsátási tájékoztatók megértéséhez pedig nem minden egyetem diplomája elegendő (például óriási szummajelekkel tarkított képletek, számtani sorozatok írják le a hozamszámítás módját), ráadásul egyes paraméterek esetleg abban még nem is szerepelnek.
Van alap, amely évente fizet hozamot, mások csak a futamidő végén, de az a legritkább, ha kerek évekre szól a futamidő. (Mellesleg, a futamidő utolsó napjához még többnyire 8-10 napot hozzá kell számolni a tényleges kifizetések kezdetéig.)
Viszonylag jól számszerűsíthetők lennének a minimális és maximális hozamok, már ahol vannak, mert egyes alapoknál nincs korlát, ráadásul a részvénypiaci emelkedésekből való részesedés pontos mértékét is csak később teszik közzé. Ez látszólag ugyan kedvezőtlen, ám az így működő alapok sokszor magasabb hozamot képesek kifizetni. Ugyanígy látszólag kedvező, ha van minimális hozam is, ám ez csökkenti a maximálisan elérhető teljesítményt. Másutt pedig esetleg a maximális hozam alacsony, de annak elérése esetleg sokkal valószínűbb, mint más alapok jóval csábítóbb számaié – és ezt már végképp nagyon nehéz számszerűsíteni.
