Tavaly a kincstári kör éves hiánya (azaz a központi költségvetés hiánya plusz a társadalombiztosítás 125 milliárdja és pár kisebb tétel) 2034 milliárd forint volt – közölte sajtótájékoztatóján az ÁKK (Államadósság Kezelő Központ) Zrt. Ebből komoly tétel volt a hitelátvállalás (416 milliárd), ami egyelőre nem okozott komolyabb finanszírozási terheket, és még inkább jótékony hatása volt a 267 milliárdnyi privatizációs bevételnek. Így összesen 1816 milliárd forintot kellett finanszíroznia az ÁKK-nak, aminél valamivel több forrást vont be, 1974 milliárdot (a többlet tartalékban maradt).
Ennek az úgynevezett nettó kibocsátásnak 72 százaléka volt forint, a többi deviza, ami egyébként megfelel az államadósság eddigi arányainak. Az államadósság maga ezáltal 15 százalékkal nőtt, jórészt még az első félévben, és év végére 14 706 milliárd forintot tett ki. (Ebből körülbelül másfél millió forint jut minden egyes állampolgárra, a csecsemőket is beleértve.) Élénk volt az elsődleges forgalmazók másodlagos állampapír-piaci forgalma is tavaly, az ott megfordult papírok mennyisége 40 százalékkal nőtt. A külföldiek állománya az év végén rekordközeli szinten állt. Amint a tájékoztatón Veres János pénzügyminiszter is utalt rá, a kormányzat kiadáscsökkentési intézkedéseinek sikere esetén az idén érezhetően csökken majd a hazai állampapír-piaci kibocsátás volumene is tavalyhoz képest.
Az ÁKK ismét díjakat osztott ki az elsődleges forgalmazók között. Az öt alapvető kategóriából háromban az ING Bank nyert, egyben-egyben az OTP és a Unicredit (volt HVB). Az összesített adatok alapján megítélt „fődíjat” így érthető módon az ING nyerte. A díjakat pár éve a korábbi szavazásos módszer helyett bizonyos számszerű adatok (például forgalom) alapján, objektív módszerrel ítélik oda.
