Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az FHB 50 százalék plusz egy szavazatot biztosító A sorozatú részvényeinek értékesítésére ugyan csak az év második felében kerülhet sor – jelenleg a privatizációs tanácsadó kiválasztásának előkészülete zajlik –, a spekuláció azonban már javában zajlik a piacon. Az állami csomag eladásának híre kimozdította az 1200–1500 forintos sávból a részvények árát, a kurzus pedig tegnap már elérte a 2100 forintot is. (A társaság jegyzett tőkéje 6,6 milliárd forint, amelyből az állam 54,11 százaléknyi tulajdonnal rendelkezik, ebből a tőzsdén is jegyzett A sorozaton felül 4,11 százalék B sorozatú részvény.) Igaz, ehhez szükség volt arra is, hogy Karvalits Ferenc, a privatizáció előtt álló jelzálogbank igazgatóságának elnöke kedden a Bankszövetség hírlevelében úgy nyilatkozzon, elképzelhető, hogy egy szakmai befektető akár 120–140 milliárd forint közé is értékelheti a pénzintézetet. Ez pedig a 6,6 milliárd forintos jegyzett tőkére vetítve 1818 és 2121 forint közötti részvényenkénti vételárat jelentene.
A menedzser szerint az FHB igen jó pozíciókkal bír a lakossági bankpiacon, és már nemcsak a jelzálog-hitelezés területén aktív, hanem megkezdte kereskedelmi banki tevékenységének kiépítését is. A várt szakmai befektető így jelentős prémiumot is fizethet majd az ellenőrzés megszerzéséért, hiszen az FHB az utolsó még eladósorban lévő magyar középbank. A potenciális jelöltek között pedig nemcsak bankokra – akár olyanra is, amely még nincs jelen hazánkban –, hanem biztosítókra is lehet számítani. (Talán nem véletlen az sem, hogy a 8 millió darabos, szavazatelsőbbséget biztosító B sorozat 65 százalékát tavaly szerezte meg az Allianz Hungária, de a törzsrészvények közel tizede is az övé.)
A tőzsdei befektetők mindenesetre a jelek szerint erősen bíznak a prémiumban, sőt még optimistábbak is lehetnek, hiszen nekik nem feltétlenül a privatizációs árfolyamot kell figyelniük. Az ügylet után ugyanis az új tulajdonosnak kötelező nyilvános vételi ajánlatot kell tennie, amelynél a 180 napos tőzsdei átlagárat is figyelembe veszik. Tehát, ha a jegyzés elég magasra emelkedik, az idejében beszálló befektetők tetemes profitra tehetnek szert.
Igaz, negatív példának és különösen az időfaktor fontosságának példájaként ott lebeghet szemük előtt a jelenleg is zajló IEB-ajánlat, ahol bár a részvényár 5 ezer forint felett járt, a vevő csak a törvényi minimumot, a 4074 forintos tőzsdei átlagárat ajánlotta. A Graphisoft-ajánlatra spekulálók között is akadtak néhányan, akiknek sikerült az egyébként igazán gáláns, 2273 forintos ajánlat felett is vásárolniuk... Szakértők szerint minden bizonnyal hasonló áralakulás lesz majd megfigyelhető az FHB esetében is, tegnap több mint 200 millió forint értékben cseréltek gazdát a bankpapírok. A kereskedés döntő részében 2050 forint felett forgó részvény ugyan a kereskedés végén 1850 forintig esett, és végül 2017 forinton, mínuszban zárt, de ezt a negyed öt utáni időpont miatt többen is csupán day-trade zárásoknak tulajdonították.
Az értékesítés egyik nagy kérdőjele egyébként éppen az Allianz szerepének befektetői értékelése lehet.
A biztosító gyakorlatilag a kellemes vétópozícióban ül, aligha hoz komoly anyagi áldozatokat a bank egészének megszerzéséért, ugyanakkor a reménybeli vevőknek a tartós társbérlet lehetőségével is számolniuk kell. Akik még emlékeznek a Kádár-korszak lakásviszonyaira, tudhatják: a társbérleti lakás soha nem ért annyit, mint az örök...
