Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kevés részvény, és azok közül is mindössze néhány megfelelő méretű, blue chipnek nevezhető társaság – a piaci szereplők jó része szerint ez jellemzi jelenleg a Budapesti Értéktőzsde részvényszekcióját. Tavaly hat vállalat hagyta el a parkettet és mindössze három érkezett, ami nemcsak szűkebb terméklistát jelent, hanem azt is, hogy az Antenna Hungária, a Globus vagy a Démász kivezetésével mérséklődött a kis- és középvállalati szektor valóban likvid reprezentánsainak száma. Az OTP és a Mol nem csupán a BUX indexen belül, de a forgalom alapján is a legnagyobb tőzsdei cég, rajtuk kívül a Magyar Telekom és a Richter részvényei iránt van még komoly kereslet. Az említett blue chipek mellett kevesebb mint egy tucat kisebb társaság papírja tud még megfelelő forgalmat felmutatni, közülük pedig több is távozik a tőzsdéről az idén. Tavaly év végén zárult a BorsodChem vételi ajánlata, a vegyipari papírokért 3000 forintot fizető First Chemical Holding pedig már akkor jelezte, egyelőre nem tartja indokoltnak a tőzsdei jelenlétet. Információink szerint márciusban megtörténhet a kiszorítás, így néhány hónapon belül kilistázzák a céget. Ráadásul a PSZÁF előtt jelenleg két nyilvános vételi ajánlat is fekszik. Bár az Inter-Európa Bank és a Graphisoft esetében még nincs konkrét döntés a távozásról, azonban ez mindkét részvénynél – különösen a bankpapírnál – valószínű. Az IEB-nél az ajánlattevőnek ugyanis nem lehet gond a 90 százalékos tulajdoni hányad elérése és így a kiszorítás, míg a Graphisoftnál a 75 százalékos részvényhányad megszerzése látszik egyértelműnek – lévén már a Nemetscheké 54 százalék –, ami után közgyűlési döntéssel kérhető a tőzsdei kivezetés.
Hasonló sors várhat az FHB-ra is, hiszen a tervek szerint még az idén lezárul a jelzálogbank 50 százalék plusz egy szavazatot megtestesítő állami csomagjának magánosítása, amit a törvényi előírások értelmében vételi ajánlat követ majd. (Az Antenna Hungária szintén a privatizáció után hagyta el a BÉT-et.)
Távolabbra tekintve pedig a szektortársak távozása után még parketten lévő áramszolgáltatók, az Elmű és az Émász esetében is könnyen elképzelhető, hogy a nagytulajdonos úgy dönt, nem szükséges a tőzsdei szereplés. Ugyancsak többször felmerült már a tőzsdei kivezetés a Kartonpack esetében, s egy ilyen döntés érthető is lenne, hiszen alig pár száz részvény van közkézen – nem csoda, hogy az elmúlt egy évben nem volt kötés a papírokra –, de az EHEP- és a Fevita-papírok is mindössze néhány millió forint értékben cseréltek gazdát az elmúlt 12 hónapban, ami nem indokolná a piaci megmérettetést – igaz, e két társaságnál vagy a tulajdonosok nem tudtak eddig megegyezni, vagy pedig nincs olyan szereplő, aki megtenné a nyilvános vételi ajánlatot.
Ezzel szemben az érkezési oldalon egyelőre három társaság található, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által meghirdetett 100 millió forint keretösszegű, a tőzsdére lépést elősegítő pályázatra ugyanis ennyien adtak be dokumentációt. A cégek összesen 76 millió forint értékű vissza nem térítendő támogatást kapnak, ha 2007. június elsejéig részvényeiket bevezetik a BÉT-re, és azok két évig ott is maradnak. A nyertesek között szerepel az ingatlanbefektető és -fejlesztő Orco Group, az egy évvel ezelőtt már nyertes, de a határidőt betartani nem tudó Genex és az új fiúnak számító RFV. Utóbbi két társaság a GKM-pályázat révén tőzsdére került (Állami Nyomda, Bookline és TvNetWork) cégekhez hasonlóan – méreteikből adódóan – nem fognak komoly forgalomnövekedést generálni. A feltehetően euróban jegyzett nemzetközi ingatlanvállalkozás esetében pedig, mivel ezek a papírok már forognak más tőzsdéken, érdemi likviditásra szintén nem a pesti parketten kell számítani.
Persze a BÉT, ahogy korábbi nyilatkozataiban jelezte is a menedzsment, nagyvadakra is szívesen lőne. Ilyenek lehetnének nagyobb állami cégek – amelyek tőzsdei vagy tőzsdét is érintő privatizációja azonban egyelőre nincs napirenden –, esetleg néhány, már a multinacionális társaságokkal is versengő magánvállalkozás. Az utóbbiból jó ha egy tucat van, közülük a Waberer’s Holding és a TriGránit neve merült fel a sajtóban, de ezekre még jó esetben is éveket kell várni. A Budapesti Értéktőzsde ezek alapján láthatóan lemarad a régiós versenyben, hiszen például Varsóban az idén mintegy hatvan bevezetés várható.
