Tizenegy éves tőzsdei pályafutása során eddig csak egyszer volt ilyen magasan a TVK-részvények árfolyama. A kurzus a múlt hét folyamatos erősödése után pénteken 6200 forinton zárt, miközben az elmúlt hat napban a forgalom szokatlanul magas volt, az alaptőke fél százaléka fordult meg a tőzsdén. A papír az 1998-as nagy hossz idején egészen 5750 forintig merészkedett, ám az igazi csúcsot akkor érte el, amikor a Mol és az osztrák CE Oil harcolt a társaság többségéért, s az utolsó százalékok megszerzése során az egekbe hajtották az árat. 2000. október 25-én 7000 forintot is adtak egy TVK-részvényért, a zárócsúcs pedig a 2000. október 24-i 6670 forint.
Most harcnak nyoma sincs, bár a két nagytulajdonos helyzete változatlan (a Mol többségi, a CE Oil kisebbségi részesedése), az viszont világosan látszik, hogy az emelkedés az év elején indult meg határozottan. Az egyetlen nyilvános információ, ami a TVK értékének növekedését indokolja, az a forint határozott erősödése 2006 utolsó negyedévében. A társaság ugyanis intenzív beruházási politikája következtében jelentősen eladósodott, s 2006 első kilenc hónapjában euróhitelein 5,5 milliárd forint nem realizált veszteséget mutatott ki.
Az egyébként javuló, 10 milliárd feletti üzemi eredményt a pénzügyi veszteség 8,4 milliárddal rontotta, a nettó nyereség pedig csak 1,2 milliárd forint lett háromnegyed évkor, ami jelentősen elmarad az egy évvel korábbi 4,4 milliárdtól. A forinterősödés viszont ebből ötmilliárdot alighanem visszahozott, ráadásul az olajár jelentős visszaesése kedvező helyzetbe hozza a vegyipari vállalatokat, ilyenkor alapanyagáraik csökkennek, míg a termékárak süllyedése csak késleltetve indul meg. Ezzel olyan helyzet állhat elő, hogy a pénzügyi soron már jelentkezik nyereség az árfolyamváltozásokból, az üzemi eredménynek az erős forintból fakadó csökkenését viszont ellensúlyozza az árrés növekedése. A társaságnak nemcsak a forint erősödése, de a dollár euróval szembeni gyengülése is kedvez, márpedig 2006 végén a dollár gyengülésére sem lehetett panasz.
A háromnegyed éves részvényenkénti saját tőke 4850 forint volt, ami a forinterősödés hatására az év végére megközelíthette az 5100 forintot, ám ez még önmagában nem indokolna 6000 forint feletti árfolyamot. Az igazsághoz persze hozzá tartozik, hogy az eszközök egy részét legutóbb 1991-ben értékelték, így a valós saját tőke jóval nagyobb lehet, ám ennek a befektetők szemszögéből – sajnos – nincs jelentősége, ám azt, hogy erre azért egyesek figyelnek, jól példázza a Danubius áralakulása...
A befektetők évek óta abban reménykednek, hogy a Mol és a CE Oil között megszületik a megállapodás, s a tőzsdeinél minden bizonnyal magasabb kialkudott áron ők is eladhatják papírjaikat, ám ez csak a múlt nyárig jelentett volna eladási jogot a kisrészvényeseknek. Az időközben megváltozott jogszabályok miatt a kicsik csak akkor járnának jól, ha a Mol ki akarná vezetni a tőzsdéről a TVK-t és önkéntes ajánlatot tenne, illetve ezután kiszorítaná a részvényeseket. A Mol dúskál a pénzben, nagyobb akvizíció viszont nincs a láthatáron, így lehetősége lenne a maradék TVK felvásárlására, kérdés, megérné-e a befektetés. A piacon lévő TVK-papírok a pénteki záróáron 69 milliárd forintot érnek, ez nem haladja meg egy közepes negyedév Mol-profitját.
Eddig úgy tűnt, bőven elég a maglévő két pakett az irányításhoz – no meg a szinergiák hatékony kihasználásához – az eddig meglévő befektetés és semmi nem indokolja a részesedés növelését. Persze az is igaz, hogy eddig számos más akvizíciós lehetősége volt a Molnak (olajmezőtől az INA-ig, az Unipetroltól a Tuprasig vagy a Petromig, finomító Gdanskban), ám ezek az utóbbi időben mintha fogyatkoznának...
Molnár Gergely