A múlt héten végig erős eladói nyomás jellemezte a gyógyszerpapírok piacát, ám úgy tűnik, pénteken megjött a fordulat. A Richter az egy héttel korábbi 43 730 forintról 40 805-ig (6,5 százalékot) esett, majd zárásra 41 500-ra korrigált. Az Egis eközben 26 800-ról egészen 24 205 forintig, vagyis csaknem tíz százalékot zuhant, de itt látványosabb volt a korrekció is, zárásra 25 145 forintig kapaszkodott fel az árfolyam hatalmas, négymilliárdos napi forgalom mellett.
Az eladások arra a hírre indultak be, miszerint a jövő évi költségvetés 364 milliárdos gyógyszerkasszával számol, ennek túllépését 9 százalékig az állam és a gyártók közösen, afölött pedig csak a gyártók finanszíroznák. A probléma nemcsak az akár 50-70 milliárdosra duzzadó hiány finanszírozásával, hanem a gyártók közötti elosztásának módjával van, azt ugyanis az eddigitől eltérően nem aszerint állapítják meg, hogy mely termék felelős a többlettámogatásért, hanem az egyes gyártók piaci részesedése alapján allokálnak.
Ez pedig súlyosan hátrányos a jellemzően sokkal olcsóbb és kisebb árrésű termékekkel rendelkező hazai generikus gyártók számára, miközben az egészségügyi kormányzat deklarált célja a generikus helyettesítés erősítése, vagyis ezen termékek arányának növelése.
A Richter és az Egis részvényesei most abban az egyhetes halasztásban reménykedhetnek, amelyet az Egészségügyi Bizottság kezdeményezett az úgynevezett gyógyszer-gazdaságossági törvény tárgyalására. A haladék a KBC Securities elemzője szerint arra is alkalmas lehet, hogy alakítsanak egy kicsit a jelenleg a generikusok számára kedvezőtlen elosztási módszeren. Tordai Péter felhívta a figyelmet, amennyiben a gyógyszergyártók terhei jövőre sem mérséklődnek, nem lenne meglepő, ha bizonyos termékek gyártását beszüntetnék. A jelenleg ismert rendszer alapján például az Egis nyereségének 30 százalékáról kell jövőre lemondania, miközben forgalmának 35-40 százalékát adja a hazai piac.
Ugyan az elemzők többsége a 2007-es megszorításokat már beárazta, 2008-ra nem számol hasonlókkal, mert a bizonytalan helyzet miatt ezt felelősséggel nem teheti. Vagyis a jelenlegi célárfolyamok és ajánlások meglehetősen ingatagnak tűnnek, így nem csoda, ha a szokásosnál jóval nagyobb volatilitás jellemzi a gyógyszerpapírok kereskedését. Az eladói oldalt a szabályozói bizonytalanságok miatt aggódók mellett kisebb mértékben azok a befektetők is erősíthették, akik az orosz Pharmstandard gyógyszergyár kibocsátására tőkét csoportosítottak át a magyar gyógyszerpapírokból.
A bizonytalanság első körben a gyógyszer-gazdaságossági törvény elfogadásával enyhül majd, ennek ellenére a hazai gazdálkodási környezet a következő egy-két évben valószínűleg bizonytalanabb lesz, mint 2005–2006-ban volt. Ez pedig az elmúlt egy évben a tőzsde húzópapírjainak számító gyógyszergyártók megítélésére nézve nem sok jót vetít előre.
Molnár Gergely