Nem tűnik szerencsés napnak a tőzsdei gyógyszercégek számára péntek 13-a. Akkor szavaz ugyanis a parlament a gyógyszerár-támogtási rendszer átalakításáról, ami – a tegnap nyilvánosságra hozott információk alapján – kifejezetten hátrányos az olcsóbb, generikus szereket gyártó társaságok számára. A bejelentés hatására az Egis 8, a Richter 3 százalékkal esett a tőzsdén, ám úgy tűnik, ezzel csak elkezdődött a gyógyszerpapírok átárazódása, ebben ugyanis még nincs benne az orosz támogatási rendszer (DLO) kedvezőtlen változásának hatása.
A hazai változások három ponton érintik kedvezőtlenül a gyógyszergyárakat. Egyrészt azon gyógyszerforgalmuk után, amelyek a támogatotti körbe tartoznak, 10–20 százalék közötti, lapunk információi szerint 14 vagy 16 százalékos befizetésre kötelezik őket. A Richter saját (még 10 százalékos befizetést feltételező) számítása szerint 2–3 milliárd forintos lehet az új teher, és hasonló, 2,5–3 milliárd forintos befizetésre kényszerülhet az Egis is. Ha azonban információink helyesek, és valóban a 15 százalék körüli befizetést szavazza meg a parlament, akkor ez a szám a négymilliárd forintot is meghaladhatja. A második elem az orvoslátogatók ötmillió forintos regisztrációs díja, ami a Richternek 0,8–1 milliárd, az Egisnek 750 milliós költséget jelent. Emellett a gyógyszerkassza 10 százalékos túllépése esetén a gyógyszercégeknek az eddigihez hasonló befizetési kötelezettségük keletkezik, ám az eddigi kiszámítható rendszerrel szemben – a jelenlegi információk szerint – ez egy előre nem kalkulálható tétel lesz, ami csak a tárgyév utáni tavasszal derül ki. Ez óvatos becsléssel további fél-fél milliárd forint költséget jelenthet a két tőzsdén forgó gyógyszergyárnak.
Mint Tordai Péter, a KBC Securities elemzője elmondta: az Egis jövő évi eredményét 20, a Richterét 7 százalékkal csökkenti a szabályozás változása, ám amennyiben a 14–16 százalékos mérték kerül a törvénybe, a visszaesés még nagyobb lehet. Az elemző úgy véli, a szabályozás kifejezetten hátrányosan különbözteti meg az alacsonyabb árréssel termelő generikus gyártókat, ami minden bizonnyal azzal van összefüggésben, hogy a pénzszűkében lévő kormány nem akart kockáztatni.
Könnyen lehet ugyanis, hogy az originális gyártók egy, a generikumok fogyasztását ösztönző szabályozást megtámadtak volna az Alkotmánybíróságon, pedig ez jóval kedvezőbb lett volna a gyógyszerkassza számára.
A törvény megszavazásáig még nem tudni pontosan, hogy mekkora terhet kell viselniük a gyógyszercégeknek. A törvénytervezet például egy olyan lehetőséget tartalmaz, miszerint amennyiben a gyártó vállalja, hogy terméke árát több egymást követő évben csökkenti, mentesül a sarc alól. Tordai Péter szerint valószínű, hogy a gyártók bizonyos termékeiknél élnek ezzel a lehetőséggel, míg máshol inkább a befizetést választják.
A hazai pofon mellett külföldről is hatalmas csapás érte a gyógyszergyártókat: tegnap tették ugyanis közzé az orosz DLO-program változásait, melyek igen kedvezőtlenül érintik a két tőzsdei társaságot. A Richter DLO-forgalma 40 millió dollárról 15 millió dollárra esik vissza jövőre, miután több kulcsterméke lekerült az orosz jóléti program listájáról.
A KBC elemzője szerint az Egis oroszországi „közgyógyforgalma” 30–40 százalékkal csökkenhet, mivel az eddigi 25 helyett 17 termékcsalád maradt a listán, és lekerült arról a forgalom eddig 20 százalékát adó Suprastin.
Úgy tűnik, míg itthon az Egis, Oroszországban a Richter a nagyobb vesztes, hiszen a Richter orosz forgalmának 20, az Egisének 15 százalékát adják a DLO-eladások, ráadásul a Richtert éppen a növekedését jelentő piacon érte érzékeny csapás. Tordai számításai szerint az orosz változások a Richter 2007. évi adózott eredményét 3, az Egisét 1,4 százalékkal csökkentik.
A hatások megítélése a törvény pénteki elfogadásáig nagyon bizonytalan, ahhoz viszont aligha férhet kétség, hogy a gyógyszerrészvények a közeljövőben sorozatos leminősítésekkel és fokozódó eladói nyomással lesznek kénytelenek szembesülni.
Molnár Gergely