Szeptember 18-ától csökkenti bizonyos határidős kontraktusok méretét a BÉT. Felezik a Mol-, a Richter-, az Egis- és az Elmű-kontraktusok nagyságát, az első három esetében 50, az utóbbi esetében 500 ezer forint névértékű papírt tartalmaz majd egy határidős kötési egység, vagyis az eddigi száz helyett csak ötven részvény lesz egy kontraktus. Még jobban aprózzák az OTP-kontraktusokat: a korábbi 100 ezer után már csak 20 ezer forint névértékű részvényt tartalmaz a bankpapír származékos terméke, azaz nem ezer, hanem csak kétszáz OTP-t.
A méretcsökkenéssel minden bizonnyal csökken a kötésekhez szükséges letétek mértéke is – persze, a kockázatok a tőkeáttétel következtében továbbra is jóval magasabbak lesznek a prompt piaci rizikónál. A méretcsökkentéssel a BÉT feltehetőleg a kisbefektetők számára szeretné megkönnyíteni a határidős piacon való kereskedést, és talán némi élénkülés is várható a lépéstől. A határidős részvénypiac most szinte kizárólag az úgynevezett finanszírozott ügyleteknek köszönheti forgalmát, amikor a finanszírozó intézmény megveszi a prompt részvényt, majd némi kamat fejében határidőre eladja a spekulánsnak. Míg a piac illikvid volta miatt a sima határidős részvényügyletek reális árszinten történő megnyitása és zárása még a nagyobb részvényeknél is nehézségekbe ütközik, a finanszírozott formában a befektetők nagy biztonsággal tudják igénybe venni a határidő kínálta 4-5-szörös tőkeáttételt.
