Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Alig több mint egy hónap van már csak hátra, amíg 0 százalékos árfolyamnyereség-adó mellett üzletelhetünk a Budapesti Értéktőzsdén, valamint az uniós és az OECD-országok börzéin. A köztársasági elnök aláírása után már a Magyar Közlönyben is megjelent a törvény szövege, amelynek értelmében szeptember elsejétől 20 százalékos adó terheli majd a tőzsdei ügyleteket. (Az Egyesült Államok piacain kötött tranzakciók után továbbra is a bezsebelt haszon negyedét kell befizetni az államnak.)
A 2006. évi LXI., az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabály paragrafusai szerint a tőzsdei ügylet után fizetendő közterhet a magánszemélyeknek éves adóbevallásukban kell majd szerepeltetni – nyilatkozta lapunknak Oszkó Péter, a Deloitte vezető partnere. A befektetők által kiszámolt adóalapot a beszerzési és az eladási ár különbsége adja, ezek közül az utóbbi adott, míg előbbi meghatározására két módszer közül választható ki a kedvezőbb szcenárió. A beszerzési érték ugyanis nem csak az értékpapírokért korábban fizetett vételár lehet, hanem a törvény lehetőséget ad arra is, hogy az árfolyamnyereség-adó kiszámításánál ne ezt, hanem 2006. augusztus hó utolsó tőzsdenapjának az adott értékpapírra vonatkozó záró árfolyamát vegye figyelembe. (Amennyiben külföldi piacon kötött ügyletről van szó, arra is figyelni kell, hogy a számításnál az ügylet teljesítésének napján érvényes hivatalos MNB-devizaárfolyamot kell alkalmazni.) Az így keletkezett adóalapot csökkentik az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek, de ami fontosabb, hogy lehetőség van a veszteség elhatárolására is, és akár az adóévet megelőző két évet is figyelembe vehetjük majd az adóalap kiszámolásánál. Természetesen csak az idén szeptember elsejétől megkötött ügyleteken elszámolt mínuszt vehetjük majd figyelembe a bevallásnál.
Az adót elbliccelni egyébként nem lesz majd érdemes, hiszen a befektetési szolgáltatóknak kötelező lesz majd minden év január 31-éig megküldeni az előző évre vonatkozó adatokat az adóhatóságnak. A bevallások rutinellenőrzésekor így pedig könnyen kibukik majd az esetleges adóhiány.
A szintén szeptember elsejei utáni ügyletekre alkalmazott és ugyancsak 20 százalékos kamatadó esetében már egyszerűbb lehet a befektető dolga, hiszen amennyiben mondjuk hazai pénzintézet a kifizető, akkor automatikusan levonják majd az összeget a tőke után járó kamatból. Amennyiben viszont külföldön rendelkezünk betéttel, akkor ismét csak az éves bevallásban kell szerepeltetni az összeget, de az adó megfizetésére hamarabb kell sor keríteni, azt ugyanis a negyedévet követő hónap 12-éig kell rendezni.
