Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bankközi devizapiacon az elmúlt hetekben mintegy húsz forinttal erősödött az euró a forinttal szemben, a jelenlegi 280–282 forintos árfolyam már lényegében az intervenciós sáv közepét (282,36 forint) jelenti. A magyar fizetőeszköz árfolyamának látványos zuhanása mellett azonban kevesebb szó esett a hozamokról, pedig a forint gyengülésével párhuzamosan az állampapírpiacot is jelentős elmozdulások jellemezték. A benchmarkpapírokhoz tartozó referenciaszintek jelentősen emelkedtek, és a hozamgörbe két szélsőértéke közötti különbség – ami jelenleg megközelíti 150 bázispontot – is számottevően nőtt. A 3 hónapos termin pénteken már 6,75 százalékon állt, míg a 3 és 5 éves lejáratok 8,01, illetve 8,17 százalékig emelkedtek, ami egy hét alatt több esetben 100 bázispontot meghaladó ugrást jelent. A monetáris tanács múlt héten hétfőn 25 bázisponttal, 6,25 bázispontra emelte a jegybanki alapkamat mértékét, de ezzel nem sikerült érdemben beavatkozni a piaci folyamatokba, tehát megállítani a forintgyengülést és a hozamemelkedést. Az elemzők szerint a piac lényegében elerodálta a kamatemelést, annak a várakozásoknál kisebb léptéke miatt nem érződött a hatása, sőt inkább azt mutatta a befektetőknek, hogy az MNB testületének tagjai között messze nincs egyetértés, milyen lépéseket is kell tenni a jegybanknak a jelenlegi helyzetben. Az MNB tehát sokak szerint nem nyert semmit, és hamarosan ismét kénytelen lesz lépni, hiszen a forintgyengülést is csak a kamatemelés állíthatja meg. A jelenlegi euróárfolyam ugyanis jelentősen erősítheti az inflációt, ami miatt a jegybanknak emelnie kell.
Az elemzők körében mindenesetre általános vélemény, hogy őszig 7 százalékra emeli majd az alapkamat mértékét a testület, sőt egyesek szerint az év végére a 7 és fél százalék sem elképzelhetetlen. Az infláció gyorsulása és a nem éppen fényes gazdasági kilátások mellett a jegybanknak arra is figyelnie kell, hogy megfelelő kamatmarzsot tartson fenn a magyar és a külföldi kötvényhozamok szintje között – ellenkező esetben tömeges kivonulás várható a hazai piacról –, hiszen nem mellékesen mind az Egyesült Államokban, mind Európában kamatemelések várhatóak. Az állampapírpiacon a külföldi befektetők jelentős része már most is óvatos, bár a hazai tőkepiaccal ellentétben, ahonnan jelentős mennyiségű pénzt vontak ki az elmúlt hetekben, itt még nem lehet komolyabb eladási hullámról beszélni. A legfrissebb, múlt heti szerdai adatok szerint a kezükben lévő állampapír-állomány továbbra is stabilan 2740-2750 milliárd forint körül mozog – ez pedig nincs olyan messze az áprilisban regisztrált mindenkori rekordtól, a 2844 milliárd forinttól – igaz, az utolsó két nap eseményeire vonatkozó adatok csak most látnak majd napvilágot. A hírek szerint azonban a külföldi befektetők eddig is a vételi oldalt erősítették, a vásárlók között pedig inkább csak a hazai intézményi befektetők tűntek fel. (Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által közölt adatokból az is kiderül, hogy a külföldiek portfólióján belül mérséklődött a hosszabb futamidejű kötvények mennyisége, az átlagos hátralévő futamidő pár nap alatt 4,15 évre módosult.) A vételi oldal ugyanakkor lassan kezd elfogyni, a csütörtöki államkötvény-aukciókon példátlan érdektelenség volt tapasztalható. Az egyébként kedvelt 3 éves, 2009/F jelű papírokból felajánlott, a szokásosnak megfelelő 70 milliárd forintos csomagot nem jegyezték le, végük az ÁKK a kevesebb, mint 65 milliárd forintos beérkezett vételi ajánlatból pedig mindössze 55 milliárd forintot fogadott el. Annak ellenére, hogy erről alig szóltak a hírek, a feltörekvő kötvénypiacokról is jelentős volt a tőkekivonás. Nálunk azonban ennek eddig nem érződött jele, pedig ha elfogynak a vásárlók és az eladók kerülnek túlsúlyba, akkor az újabb számottevő hozamemelkedés mellett a forint gyengülésének is újabb lökést adhat. Kérdés, a jegybank hogyan alakítja majd a kamatszintet, hogy némileg stabilizálja vagy akár visszafordítsa a jelenlegi helyzetet.
