Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mintegy 55 százalékkal több bevételt értek el tavaly a hazai befektetési alapkezelő társaságok, mint egy évvel korábban, adózott eredményük pedig 33 százalékkal emelkedett – derül ki adatgyűjtésünkből. Ennek ellenére többségük óvatosan bánt az osztalékkal, és csak 15 százalékkal nőtt a nyereségkivét, annak ellenére, hogy a piacvezető OTP Értékpapír Alapkezelő ezúttal teljes profitját kifizette. (A korábbi évekből tartalékolt nyereségnek köszönhetően saját tőkéje így is messze a legmagasabb a mezőnyben.)
Az OTP egyébként minden területen nagy súllyal szerepel, durván harmadát mondhatja magáénak bevételből, nyereségből egyaránt. A 2004-es évben 2003-hoz képest egyébként mindössze 13 százalékkal nőtt az alapkezelők bevétele, igaz, nyereségük akkor szintén 30 százalékkal bővült. Következésképpen az árbevétel-arányos nyereség tavaly romlott, míg 2004-ben még erősen javult.
Visszatérve 2005-re, a bevételnövekedésben a csúcstartók inkább a középmezőnyből vagy annak felső részéről kerültek ki, elsősorban a banki hátterű cégek közül: négy olyan társaság is volt, amelyek több mint kétszeresére növelték bevételüket. A Raiffeisennél és az Ersténél nagy szerepe lehetett ebben az ingatlanalapjaik robbanásszerű felfutásának, de egyes marketingakcióknak is. Egyetlenegy céget sem találtunk viszont, amelynek csökkent volna a bevétele tavaly. (Az összesítésből mindössze pár kicsiny, minimális bevételű társaság hiányzik, amelyek az összképet nem befolyásolhatják lényegesen, ilyenek az Access, a Futureal, a Prudent Invest.)
Az adatok értelmezéséhez persze nem árt tudni, hogy az alapkezelők tevékenységének ma már felét sem teszi ki a befektetési alapok kezelése, a többi nyugdíjpénztári, biztosítói, esetleg vállalati, önkormányzati vagyonok gondozása. Így míg tavaly a befektetési alapok vagyona 76 százalékkal bővült, az alapkezelők által kezelt összes vagyon csak mintegy 45 százalékkal – ez pedig már nagyon közel van az 55 százalékos árbevétel-növekedés értékéhez. A bevétel- és a kezeltvagyon-növekedés eltérésének persze sok más oka lehet, például nyilván nem minden vagyon jár ugyanakkora díjbevétellel, és a vagyonkezelői díjakat napi szinten számolják fel, azaz az éves átlagos vagyon után, ami más, mint a statisztikai adatok.
Azt sem árt az üzletág vizsgálatánál észben tartani, hogy az egyes bankcsoportok a vagyonkezelésből származó különböző bevételeket saját belátásuk szerint csoportosíthatják át házon belül. (Legalábbis bizonyos keretek között, mert valamiféle piaci, irányadó mértékek minden területen látszanak, amitől durva eltérés nemigen fordul elő.)
Például lehet, hogy az egyik alapnál egy százalék az alapkezelési díj (amit az alapkezelő kap) és egy százalék a forgalmazási jutalék (amit a forgalmazó bank kap), a másiknál meg mondjuk másfél százalékos alapkezelői és félszázalékos forgalmazási jutalékkal dolgoznak. A banki tulajdonú alapkezelőknél a tulajdonosok szempontjából ez sokszor mindegy, így az alapkezelési üzletág jövedelmezőségét a számokból egészen pontosan megítélni nem lehet.
