Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tanácstalanságot hozott a Mol-gyorsjelentés pénteki megjelenése után következő első néhány óra. Az idei év első negyedévének a társaság szempontjából legfontosabb eseménye, a gázüzletág eladása a hozzá kapcsolódó adóterhek nélkül 81 milliárd forinttal járult hozzá a cég eredményességéhez. Így a társaság érthető módon hatalmas számokat tett közzé az üzleti, illetve nettó nyereség soron, amelyeket a piaci várakozásokat kialakító elemzők a más időszakokkal való összehasonlítás érdekében igyekeztek korrigáltan figyelembe venni, hogy a normál tevékenységet – amelyre a jövőben is lehet számítani – értékelhessék. A gyorsjelentés el is árulta a társaság ettől az egyszeri hatástól megtisztított üzleti eredményét, nettó nyereségét azonban már nem. Így a kereskedés első óráiban nem lehetett tudni, hogy az átlagosan 38 milliárd forintra becsült nettó eredményt végül alul- vagy túlteljesítette-e a cég, ami okozott némi bizonytalanságot a kereskedés során.
Végül a társaság elárulta a pontos számot – a hozzá kapcsolódó adózási kötelezettségek miatt lett ez igazán bonyolult –, így megjelenhettek a korrekt összehasonlítások. A nettó eredményt tekintve ezek nem okozhattak túl sok örömet a befektetőknek, a 33 milliárd forintos végeredmény jóval elmaradt a várt szinttől. Ugyanakkor, és ez már a gyorsjelentésből is egyértelműen kiderült, a társaság üzleti eredménye az egyébként meglehetősen pesszimista várakozásokhoz képest kifejezetten jó lett, még a gázüzletág eladásából származó összeget levonva is 10 százalékos javulást mutat az előző év hasonló időszakához viszonyítva.
Ezután tehát már a befektetőknek kell eldönteniük, melyik hatást értékelik inkább: a nettó eredmény kevesebb mint felére csökkenését – ami valójában persze 50 százalékkal nőtt, ha a gázüzlet eladásából származó pénzt is figyelembe vesszük – vagy az üzleti eredmény javulását. Az ellentmondás oka a pénzügyi tételekben és a tavalyihoz képest magasabb adófizetésben keresendő. A társaság jelentős veszteséget volt kénytelen elszenvedni az árfolyamváltozások miatt, illetve a saját részvényekkel kapcsolatosan kibocsátott átváltható értékpapírok átértékelésén. Ráadásul a múlt évinél jóval nagyobb adókötelezettséget számoltak el, annak ellenére, hogy a tavaly az anyavállalatnál élvezett 100 százalékos adókedvezmény valószínűleg az idén is meglesz (így ez a tétel korrigálódhat).
A viszonylag jó üzleti eredmény is többféle hatás eredőjeként alakult ki. A piac által várt hatás a feldolgozás-kereskedelem gyenge – 36 százalékkal csökkenő – teljesítménye volt, ami az alacsonyabb finomítói és Brent–Ural kőolajok közti árrés következménye. (Ezek a körülmények a negyedév zárása óta kedvezően változtak a cég számára.) Ugyanakkor a magas olajár és az akkor még erős dollár miatt a kitermelés nagyon jól teljesített, értéke 17 milliárdról 38,3 milliárd forintra nőtt a tavalyi első negyedévhez képest. Ehhez felére csökkenő vegyipari és kevesebb mint felére eső gázüzletági nyereség (most is a világpiaci áremelkedést nem követő hazai gázár miatt) társult, így alakult ki a végeredmény. Ez utóbbinál rosszabbat vártak az elemzők, így tulajdonképpen még ez a rossz hír is jó hírnek számít valójában.
Az elemzők értékelése végül is általában enyhén pozitív lett a jelentéssel kapcsolatban, különös tekintettel arra, hogy a gázüzletből származó bevétel a piac és a menedzsment reményei szerint jó időben érkezik a céghez. Megvan az esély az Udmurtnyeft kőolajmező megszerzésére és továbbra is a levegőben lóg az INA-ba történő bevásárlás lehetősége, emellett a cég most olyan jól áll készpénz tekintetében, hogy még ezek sikere esetén is megvan a lehetősége a további akvizíciókra.
