Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Mol hétfőn lehívta az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-vel szemben fennálló opcióját és megvásárolta saját részvényeinek 10 százalékos csomagját, azaz összesen 10 millió 989 ezer 525 részvényt – közölte az olajtársaság tegnap a BÉT honlapján. A közlemény szerint a részvények átruházására a tranzakció elszámolásakor kerül sor, a részvények ára a május 8-át megelőző 90 tőzsdei kereskedési nap forgalommal súlyozott átlagára, a pontos elszámolási árat sem a társaság, sem a privatizációs szervezet nem közölte. A NAPI Gazdaság számításai szerint ez részvényenként
21 544 forint, ami 234,8 milliárd forintos bevételt eredményez az ÁPV Rt. számára. Ebből az összegből a költségvetési törvény értelmében 200 milliárd forint lehet a költségvetési befizetés, amelynek teljesítési időpontját az MTI szerint a Pénzügyminisztérium határozza majd meg.
A Mol számára a vásárlás nem jelent túl nagy pénzügyi megterhelést, a társaság több mint jól el van látva készpénzzel, ráadásul a jelenlegi tőzsdei árakkal számolva ezen az üzleten is keres vagy 40 milliárd forintot. Persze ez, amíg el nem adja a részvényeket, csupán látszatnyereség, ráadásul az opciós szerződés kiköti, hogy a Mol 2015. december 31-éig stratégiai befektetőnek csak az állam hozzájárulásával adhatja el az opciós tranzakció során megvásárolt csomagot. Ezt a Mol függetlenségének biztosítása és a cég nemzeti jellegének megőrzése miatt látták szükségesnek a szerződésbe foglalni.
Az olajtársaság ezzel a tranzakcióval tovább növelte rugalmasságát bármilyen olyan akvizíció esetére, ahol a vevő elfogadja a részvényeit. Nagy kérdés persze, hogy az akvizíciós lehetőségeket jelenleg elsősorban a kitermelés területén kutató társaság ezt a lehetőséget megpróbálja-e kihasználni, és mondjuk a napokban lezáruló Udmurtnyefty-pályázaton fizetne-e saját részvényeivel.
A tranzakció lényeges körülményei már a szerződés tavalyi megkötésekor nyilvánossá váltak, így az most nem is lepte meg a piacot és a tőzsdei árat sem befolyásolta. Erre vélhetően annál inkább befolyással lehetnek az elemzők várakozásai a pénteken nyilvánosságra kerülő első negyedéves gyorsjelentés számaival kapcsolatban, vagy az említett pályázat rövidesen napvilágot látó eredménye (a Világgazdaság egy orosz internetes lapon megjelent számot idéz, mely szerint a Mol 4 milliárd dollárt ígért a korábbi 3 milliárdos becslésekkel szemben).
Az olajrészvény árának esése az elemzők véleménye alapján érthető is, a NAPI Gazdaság hét cég becslése alapján készített konszenzusa szerint a társaság üzemi eredménye 56, nettó eredménye pedig 38 milliárd forint lesz. Mindkét számhoz hozzá kell adni a gázüzletág eladásán keletkezett 55–63 milliárd forint körüli nyereséget, amely egyszeri tétel. Ez meglehetősen gyenge eredmény a tavalyi számokhoz képest, amit a szakértők a finomítás és kereskedelem üzletág várhatóan gyenge eredményének tulajdonítanak elsősorban, mivel az olajcégek már nem tudják az olajárak emelkedését egy az egyben a vevőkre hárítani.
