Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A BorsodChem pénteken tette közzé első negyedéves gyorsjelentését, s ugyanekkor tartotta közgyűlését és ismertette 2012-ig szóló stratégiáját is. A hírdömpingre tekintettel a tőzsde felfüggesztette a részvény kereskedését, ami csak délután indult újra, s másfél százalékos emelkedést hozott.
A befektetők a középtávú stratégiát várták legjobban, amelyet a közgyűlésen Kay Gugler frissen kinevezett vezérigazgató ismertetett. A Kovács F. László nevével fémjelzett negyedik termékvonal és közép-európai vezető szerep helyett a társaság európai babérokra tör és a meglévő izocianát-termelés további jelentős növelését tűzi zászlajára. A stratégia négy elemből áll, s leglátványosabb része az izocianát-kapacitások több mint duplájára emelése. A jelenlegi 80 ezer tonnás üzem mellé 2009 közepére 160 ezer tonna kapacitású új TDI-gyárat épít a társaság, összesen 230 millió eurós költséggel. A 140 ezer tonnás MDI-kapacitást 2010–11-re további 200 ezer tonnával növelnék.
A Kazincbarcikán megvalósuló beruházásokra a következő hat évben félmilliárd eurót fordítanak, nagyobbrészt saját forrásból. Emellett megmarad a PVC-gyártás is, ám itt nem terveznek növekedést. A távoli jövőre vonatkozó elképzelések mellett a stratégia már hamarabb is aktuális része, hogy az értéknövelés jegyében az MDI és TDI nagy tömegű eladása mellett a társaság megpróbál komplexebb, differenciált terméket, poliuretán-rendszereket és -megoldásokat szállítani a felhasználóknak. Ezzel a BorsodChem a jelenlegi árkövető szerepből ármeghatározóvá válhat.
A beruházások révén 2012-re a BC lesz Európa legnagyobb TDI- és a Bayer után második legnagyobb izocianát-gyártója. A társaság igyekszik kihasználni, hogy nagy konkurensei Ázsiában bővítenek, így a kapacitások földrajzi eloszlása eltolódott. Az árbevétel szerkezetén belül a mostani 30-40 százalékkal szemben 70 százalékra emelkedik az izocianátok aránya, amelyek sokkal jobb, az átlagos 15 százalék helyett 25–30 százalékos EBITDA-marzzsal rendelkeznek – mondta Kay Gugler. A társaság árbevétele a tervek szerint hat év alatt másfél milliárd euróra emelkedik, EBITDA-ja pedig meghaladja majd a 300 millió eurót.
Lapunk kérdésére Kay Gugler úgy vélekedett, az újabb nagyberuházásokig hátralévő három évben a most megvalósult bővítésektől lehet várni a profit emelkedését, bár azt elismerte, hogy ennek mértéke nem lesz olyan nagy, mint ami 2009 után várható. A társaság kedvezőbb termékszerkezetét ellensúlyozza a magas olaj- és energiaárak költségnövelő hatása, ez az első negyedévben kétmilliárd forinttal rontotta a számokat.
Az idei évvel kapcsolatban Illésy János pénzügyi igazgató elmondta, az első negyedév rekordszintű, hatmilliárdos üzemi teljesítményét nehéz lenne megismételni (Az emelkedéshez hozzájárult egy számviteli változás is, a Linde kazincbarcikai üzemeinek számait is be kellett illeszteni a BC kimutatásába.) A vezető 200 milliárdot meghaladó árbevételt prognosztizált 2006-ra. Az első negyedév nettó eredménye – a devizahitelek átértékelésén elszámolt 2,7 milliárdos veszteség és az emelkedő kamatköltségek miatt – 2,4 milliárd forint lett, alig fele az egy évvel korábbinak.
A közgyűlésen a Rahimkulov-cég, a Firthlion képviselője sérelmezte, hogy a szép árbevétel-növekedés (az első negyedévben 33 százalék volt a növekmény) mellől hiányzik az eredménynövekedés, pedig véleménye szerint a tiszta nyereség növelése kell legyen a stratégiai cél. Ennek jegyében javasolta, hogy az igazgatóság június 1-jéig vizsgálja felül a BC költségszerkezetét és javasoljon költségcsökkentő lépéseket, valamint a vezetőség premizálását is ettől kellene függővé tenni. A javaslatot a közgyűlés nem fogadta el. Ezt leszámítva a találkozó gördülékenyen zajlott le, a társaság 51 forintos osztalékot fizet részvényenként.
