Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– A Budapesti Értéktőzsde indexe a tavalyi szárnyalás után eddig az idén is jól teljesít. A befektetők egyelőre csupán azért aggódhatnak, lesz-e elég részvény a BÉT-en, az utóbbi időszakban ugyanis ismét egyre több társaság hagyta el a parkettet.
– Ha az elmúlt időszakot, illetve az esetlegesen még várható tőzsdei kivezetéseket nézzük, látható, hogy olyan társaságokról volt vagy van szó, amelyeknél jelentős tulajdonosi koncentráció történt, és az új nagybefektetőnek már nem volt érdeke a tőzsdei szereplés. Ezeknek a társaságoknak a részvényei egyébként jellemzően már a tulajdonosváltás előtt sem tartoztak a likvid papírok közé, forgalmuk minimális volt. Ettől függetlenül az említett koncentráció még egyáltalán nem teszi egyértelművé a kivezetést, hiszen egy későbbi kiszállást vagy részesedéscsökkentést megkönnyíthet a tőzsde, ahogy azt a BorsodChem példáján is láttuk. Önmagában a kivezetés egyébként a piac természetes velejárója, inkább az a fontos, hogy az elhagyók számához képest több bevezetés történjen a piacon.
– Tavaly ez sajnos nem sikerült, hiszen csupán egyetlen új cég jelent meg a parketten…
– Sajnos 15 év sem volt még arra elegendő, hogy a tőzsde nálunk is betöltse azt a szerepet, amelyet a fejlett piacgazdaságokban. Sem a lakosság, sem a hazai vállalatok nem ismerték fel, és nem is használják ki a tőkepiacban rejlő lehetőségeket. A privatizáció egyrészt nagy lökést adott a tőzsdének, hiszen a mai vezető papírok többsége így került a parkettre, ugyanakkor a magánosítással számos cég esetében – és sajnos ezek voltak többen – el is vesztettük a lehetőséget a bevezetésre. A szakmai befektetők, a külföldi nagytulajdonosok ugyanis nem a hazai tőkepiacot használják forrásbevonásra. A hazai magánvállalkozások esetében ugyanakkor időre van szükség ahhoz, hogy elérjék azt a méretet és fejlettségi szintet, amikor már érdemes a tőzsdei jelenlétben gondolkodni. Ez egyébként lassan beérik, hiszen az új bevezetések többsége már ilyen társaság lesz. A már korábban említett három cég (Bookline, Genex, TvNetWork) mellett – a vállalatoktól származó információk alapján – további 3-4 társaság várható, amely nagy valószínűséggel még 2006-ban tőzsdére lép. Ha nem is klasszikus bevezetéssel, de új társaságként még az idén megjelenhet a Sasad Rt., míg a Graphisoft ingatlan- és szoftverüzletágának szétválása után egy helyett két Graphisoft-részvény lesz a tőzsdén.
Az év utolsó negyedévében pedig egy BUX-alapú ETF és egy tőzsdén forgalmazott indexkövető alap is tovább színesíti a kínálatot.
– A BÉT hogyan tudja segíteni az új cégeket?
– A 2003 elején alapított és azóta is aktív Tőzsdeképes Cégek Klubjának feladata, hogy megismertesse az érdeklődő társaságokat a tőzsdei bevezetéssel, a tőzsdei jelenléttel. Emellett az elmúlt időszakban sikerült kormányzati segítséget is kapnunk. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium anyagilag is támogatja a társaságok tőzsdei bevezetését. A tavalyi pályázaton több millió forintot nyert el a már parketten lévő Állami Nyomda, de többek között a Bookline, a Genex Magyarország és a TvNetWork idei bevezetésének költségeihez is hozzájárul majd a pályázati keret. A támogatásra szóló kiírás mintegy százmillió forintos keretösszeggel egyébként várhatóan néhány hónapon belül ismét megjelenik. A BÉT sikeresen lobbizott a tőkepiac-élénkítő csomag elfogadásáért is. Az árfolyamnyereség-adó – idén 0 százalék, majd 2007-től 10 százalék – mellett kedvező változás, hogy a tőzsdére bevezetett cégek által fizetett osztalékadó a jelenlegi 25 százalékról 2007-től 10 százalékra csökken.
– A BÉT stratégiájának egyik eleme volt az áru- és az értéktőzsde integrációja. Ez sikeresen lezajlott, és láthatóan egyre nagyobb szerepet kap az árupiac. A múlt héten bevezetett aranykontraktus után itt mi várható?
– Számos új termékben gondolkodunk. Egy évvel ezelőtt írtunk alá megállapodást a New York-i határidős árutőzsdével (NYMEX) egy Ural típusú olajkontraktus határidős piacának elindításáról. Ennek ma nincs sehol tőzsdei kereskedése. A tárgyalások folyamatosan zajlanak, az elkövetkező néhány hónapban remélem sikerül egyezségre jutnunk. A szén-dioxid-kvótákkal való kereskedelem esetében is szóba jöhet az azonnali és a határidős piac elindítása. A Keler rendszere alkalmas az elszámolási, a tőzsdéé pedig a kereskedési feladatok ellátására és a kvóták leosztására, az aukciók lebonyolítására. Az erre vonatkozó javaslatainkat megtettük az illetékes minisztériumoknak, a pénzügyi és a környezetvédelmi tárcának. Emellett vizsgáljuk a bioetanol bevezetését is, hiszen a hírek szerint Magyarország néhány éven belül jelentős szerepet játszik majd ennek a terméknek az előállításában. Az aranykontraktus bevezetésének tapasztalatai alapján pedig akár az ezüstkereskedelem is megindulhat. Az árupiaci termékek esetében egyébként az is szóba jöhet, hogy ETF-alapon kerüljenek bevezetésre a termékek.
– A stratégia másik két pillérével, a Keler megvételével és a korábban sokszor hangoztatott kelet-közép-európai régiós tőzsdeszövetséggel jelenleg mi a helyzet?
– A BÁT és a BÉT integrációja mellett továbbra is fontosnak tartjuk a Keler feletti ellenőrzés megszerzését. A magyar tőkepiac szempontjából is kívánatos teljes és sikeres vertikális integrációban ugyanis az elszámolóházra is szükség van. Egy decemberi törvénymódosítás miatt ugyan egyelőre lekerült a napirendről az MNB tulajdonában lévő 55 százalékos Keler-részvénycsomag értékesítése, de ahogy azt már korábban is jeleztük: a választások után erre a kérdésre szeretnénk visszatérni, és tárgyalásokat kezdeni a kormányzattal. A varsói tőzsde privatizációja egyelőre lekerült a napirendről Lengyelországban, így a Budapest, Bécs és Varsó börzéinek szoros együttműködésére építő korábbi elképzelés helyett jelenleg a térség többi tőzsdéjével való kapcsolatfelvételen dolgozunk.
