Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Rendkívül tájékoztatási kötelezettség megszegéséért egymillió forintra bírságolta a PSZÁF a Zalakerámia Zrt-t. A tőzsdéről tavaly nyáron kivonult társaság azért kapott a kategóriában egyébként magasnak nevezhető bírságot, mivel november végéig elhallgatta fő tulajdonosa ellen indított perét, s így meggátolta, hogy a felügyelet, illetve az érintett exrészvényesek abba beavatkozzanak.
A Zalakerámiát felvásárló Lasselsberger Ceramics Kft. tavaly július végén szorította ki a cég kisebbségi részvényeseit, meglehetősen rendhagyó módon. A kiszorítási időszakot ugyanis annak lezárultakor meghosszabbította, s közölte, hogy azon részvényesek papírjait, akik azokat nem utalják át a Lasselsberger Ceramics Kft-nek az új határidő végén törlik. Viszont a helyettük kibocsátott papírokat nem a kiszorítási árfolyamon adják át a kiszorítottnak, hanem majd valamilyen más árfolyamon értékesítik. Ennek tárgyában a cég pert indított önnön fő tulajdonosa, a Lasselsberger ellen, kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg annak 2350 forintos vételi kötelezettségét. Az egyfordulós pert a saját igazgatósági tagja tulajdonában lévő céggel szemben a Zalakerámia nem túl meglepő módon elbukta első fokon, s ezután már nem is fellebbezett, hanem 1000 forinton eladta a volt részvényesek papírjai helyett kibocsátott új részvényeket a Lasselsbergernek. A felügyelet mostani határozatában nehezményezte, hogy a Zalakerámia az említett perről szemérmesen hallgatott, valamint arról sem tájékoztatott, amikor az igazgatóság meghatározta azokat az értékesítési elveket, amelyek alapján végül 1000 forintért eladta a 2350 forinton kiszorított részvényesek részvényei helyett kibocsátott új papírokat nagytulajdonosának. A kiszorításkor a legutolsó éves beszámoló szerint a Zalakerámia egy részvényre jutó saját tőkéje konszolidáltan 3982 forintra rúgott, anyavállalati szinten 1960 forintot tett ki. (Az érvénytelenített részvények volt tulajdonosai között megtalálható a tőzsderovatunk két munkatársa, Korányi G. Tamás és Almás Andor tulajdonában álló Baál Vagyonkezelő Kft., valamint Lovas R. András is, akik a kiszorítás tárgyában jogvitában állnak a kibocsátóval.)
