Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Keler pénteken törölte a Sasad Rt. dematerializált részvényeit, s helyettük a tavalyi közgyűlési döntéseknek megfelelően keletkeztette azokat az új Skoglund Holding-részvényeket, amelyeket a volt Sasad-részvényesek kapnak majd a tőzsdei bevezetés előtt. A jelenleg valamivel több mint 500 millió forintnyi jegyzett tőkéjű Skoglund alaptőkéje a kilépő részvényesek miatt átmenetileg 400 millió forint közelébe csökken, azonban a Sasad beolvadása miatt meg is emelkedik 8,8 milliárd forinttal.
A 8,8 millió darab új részvény tőzsdére való bevezetése egy picit azért még várat magára. Arra a beolvadás cégbírósági bejegyzését követő 90 napon belül kerül sor, előbb azonban nyilvános tájékoztatót jelentet meg a társaság. A tőzsdén valószínűleg egy ideig két Skoglund lesz, az új papírok ugyanis a 2006-os év után csak tört osztalékra jogosítanak majd. Bár saját tőkéje alapján az új, a Sasadot is magában foglaló Skoglund a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cégek közül a középmezőnybe tartozhatna, azonban kérdéses, hogy mekkora lesz a részvény likviditása. A papírok túlnyomó része ugyanis a Bankár Holding tulajdonában van, s így az alacsony közkézhányad akadálya lehet a valódi forgalom kialakulásának. Persze ez akár meg is változhat, hiszen a jelenleginél aligha kívánhat kedvezőbb tőzsdei klímát egy nagytulajdonos, ha cége egy részét pénzügyi befektetőknek kívánná értékesíteni.
A Sasad úgynevezett backdoor listingje – azt a kerülő utas tőzsdére jövetelt nevezik így, amikor egy cég egy már tőzsdén lévő kibocsátóba olvadva kerül tőzsdére – már tavaly megvalósulhatott volna, ha kisebbségi részvényesek nem próbálják a két cég fúzióját megakadályozni. Erre meglehetősen változatos eszközöket vetettek be. Megtámadták a Sasad és a Skoglund összeolvadásáról szóló közgyűlési határozatot törvényességi felügyeleti eljárás keretében és normál peres úton is. A Fővárosi Bíróság mint cégbíróság végül a múlt héten jegyezte be a két társaság összeolvadását.
