Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szinte forr a tőzsdeszektor Európában és az USA-ban, gyakorlatilag minden jelentősebb szereplő összeolvadást vagy akvizíciót tervez. A tőzsdeüzemeltető társaságok konszolidációja már régóta napirenden van, a folyamat a Londoni Értéktőzsdére (LSE) érkező ausztrál felvásárlási ajánlattal gyorsult föl. A Macquarie Bank részvényenként 580 pennyt ajánlott, amit Londonban túlzottan alacsonynak ítéltek. A börze tulajdonosai jól jártak az ajánlat elutasításával, az árfolyam – köszönhetően az új kérőnek – azóta megduplázódott. A Nasdaq 950 pennys árfolyamon szeretné megvásárolni az LSE-t, a tulajdonosok azonban még ennél is jóval többre számítanak, ami az 1100 penny fölötti tőzsdei árfolyamban is megmutatkozik. A két legnagyobb tulajdonos, a Threadneedle Investments és a Scottish Widows jelezte: a 950 pennys vételár már közel van az általuk elképzelt szinthez. Szakértők szerint a megegyezés már nincs is olyan távol, Robert Greifeld, a Nasdaq vezérigazgatója az LSE legnagyobb tulajdonosaival tárgyal. Mindeközben a 14 százalékos tulajdonrészt birtokló legnagyobb tulajdonos Threadneedle 1180 pennys árfolyamon tovább növelte részesedését, jelezve ezzel, hogy a Nasdaqtól az ajánlat legalább ezen szint fölé emelését várja el.
Időközben az LSE európai versenytársai sem tétlenkednek, a Deutsche Börse és az Euronext komolyan fontolóra veszi az összeolvadás lehetőségét. Ez már többször fölmerült, az eddigi tárgyalások azonban rendre eredménytelennek bizonyultak. Most a LSE–Nasdaq transzatlanti börze létrejöttének lehetősége az eddigi – székhely és vezető körüli – viták rendezésére kényszerítheti a versenytársakat.
Az egyre élesedő verseny az alapvetően konzervatív mentalitású amerikai NYSE-t és AMEX-et is cselekvésre késztette. Az NYSE március 8-án debütált a tőzsdén, lezárva történelmének 213 éves fejezetét, melynek során a tőzsdetagok birtokolták a világ legnagyobb kapitalizációjú börzéjét. Az utóbbi időben kialakuló éles versenyben a „régi” NYSE valószínűleg alulmaradt volna. Hasonló megfontolások alapján döntöttek az AMEX-tagok a tőzsdei megjelenés mellett. Szakértők szerint az AMEX piaci értéke a tervezett kibocsátás után 180 millió dollár körül alakulhat, szemben az NYSE 12 milliárd dolláros kapitalizációjával.
Most sajnálhatják igazán a Budapesti Értéktőzsde tulajdonosai, hogy egyelőre meghiúsult a BÉT tőzsdére vitele, ennél optimálisabb nemzetközi szektorkörnyezetet nehezen lehetne elképzelni. A HVB Bank és a Bécsi Értéktőzsde által vezetett konzorcium 2004 májusában azzal a céllal vette meg a BÉT többségi pakettjét, hogy létrehozzon egy közép-kelet-európai tőzsdeszövetséget, a tervek között szerepelt a BÉT-részvények tőzsdei bevezetése is.
A BÉT – ha nem is esne teljesen egyenlő elbírálás alá a nyugati tőzsdékkel – valószínűleg vonzó célpontja lehetne a befektetőknek. A 2005-ben elért mintegy 2,3 milliárd forintos nyereséggel és egy igazán mérsékelt, 10-es P/E-vel számolva – a NYSE 100 körüli, a Deutsche Börse 25 körüli P/E mellett forog – a BÉT értéke 23 milliárd forint lenne. (Az osztrákok két éve feleennyiért vették a pakettet.) A szektorral kapcsolatos optimizmust mutatja, hogy az LSE árfolyama az utóbbi egy évben közel háromszorosára, a Nasdaq-ot üzemeltető társaság négyszeresére, a Deutsche Börse pedig duplájára emelkedett. A tőzsdei debütálás napján az NYSE 25 százalékkal értékelődött fel. Ha a BÉT-papír már szerepelne a BÉT parkettjén, alighanem ötödik blue chip vált volna belőle...
