Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csehországban a tavaly nyáron életbe lépett törvény alapján a mintegy 400 érintett társaság közül február végéig 216 esetben döntöttek úgy a részvények több mint 90 százalékát kezükben tartó főtulajdonosok, hogy a kisrészvényeseket kiszorítják a vállalatokból – adta hírül az ebroker. A júliusban módosított kereskedelmi törvény vezette be Csehországban a kiszorítás intézményét, azonban az ezt előíró uniós irányelvvel ellentétben azt sem nyilvános vételi ajánlathoz, sem pedig előre meghatározott minimális, „méltányos” árhoz nem kötötték a tagállamban. A kiszorítás lehetőségét is tartalmazó bizottsági irányelv a méltányos árfolyamot vagy az ajánlattevő és kapcsolt személyek által az ajánlat előtti minimum hat, legfeljebb 12 hónapban kötött adásvétel árfolyamához, vagy a tőzsdei átlagárhoz köti. A tagállamok ennél szigorúbb értékelési kritériumokat is meghatározhatnak.
Az első három hónap alatt Csehországban a többségi tulajdonosok gyakorlatilag ellenőrzés nélkül állapíthatták meg a kivásárlási árat, és ezt a kisrészvényeseknek el kellett fogadniuk. Októberben ezt ugyan részben tőzsdei szakértői ellenőrzés alá vonták, de az érintettek még így sem tartják kielégítőnek, és azt állítják, hogy a többségi tulajdonosok meglopják a kisrészvényeseket. A többségi tulajdonosok eljárása ellen eddig már többen bíróságon kerestek jogorvoslatot, és 17 képviselő az alkotmánybírósághoz fordult panasszal.
Persze több olyan eset is volt, amikor a többségi tulajdonos jóval a részvények becsült tőzsdei értékén felül fizette ki a kisrészvényeseket. Így járt el a Ceská Pojistovna biztosító esetében a PPF-csoport, vagy az Észak-csehországi Bányáknál a Cseh Energetikai Művek (CEZ). Hasonló módon jól megfizette kisrészvényeseit a Plzensky Prazdroj sörgyár.
