Elvileg akár 180 napra is megakadhat a Globus felvásárlásának folyamata, mivel a felügyeletnek a törvény ennyit engedélyez a piacfelügyeleti eljárás lefolytatására, amely miatt az felfüggesztette a franciák által 460 forinton tett nyilvános ajánlat elbírálását. A PSZÁF mindent megtesz annak érdekében, hogy a vizsgálat minél hamarabb eredményesen lezáruljon – mondta lapunknak Binder István, a felügyelet munkatársa.
Nyilván sem az ajánlattevőknek, sem a termelési szezonra készülő Globusnak, sem az ajánlatot elfogadni kívánó részvényeseknek nem érdeke az elbírálás elhúzódása.
Ugyanakkor az ajánlattételt megelőző, a nagyrészvényesek között köttetett megállapodások bonyolult rendszere vélhetőn nem könnyíti meg a hatóság dolgát az ajánlat elbírálásánál. A jelenlegi nagyrészvényesek közül Temesfői István, cége a Tebimpex, Jéhn József és a DEG német fejlesztési bank 54 százalékos részesedés birtokában vállalták, hogy az ajánlat során mindenképpen 51 százalékra egészítik ki az ajánlattevő CECAB-csoport részesedését. Másrészt a CECAB-nak vételi opciója van 460 forintos árfolyamon a Templeton befektetési alapjának valamivel kevesebb mint 10, s egy évvel később a Magyar-amerikai Vállalkozási Alap (MAVA) valamivel több mint 10 százalékos részesdésére (előbbi lehívási ideje az ajánlatot követő 90 nap, utóbbié jövő május 1-től június 20-ig tart).
Bár opciós díjakról egyik esetben sem jelent meg tájékoztatás, elfogadható a feltételezés, hogy a MAVA-opció ingyenes volt, tekintve hogy az alap eladási opciót is kapott a vételi opció nyújtásával párhuzamosan. A Templeton esetében viszont megvan a lehetősége, hogy opciós díjat is kapott az alap, hiszen profi pénzügyi befektetőként meglehetősen nehéz elképzelni, ennek hiányában miért is vállalt volna be eladási kötelezettséget az ajánlattevő felé.
Érdekesség, hogy a tőkepiaci vállalatfelvásárlás szabályainak május végén életbe lépő módosítása megváltoztatja az opciók megítélését a nyilvános ajánlatoknál. Jelenleg ugyanis csak akkor számít bele az opciós megállapodás a vételi ajánlat árfolyamába, ha azt az ajánlatot megelőző 180 napban a felvásárló lehívja (ekkor az opciós díj és a lehívási ár együttes értéke számít). A módosítás életbelépése után azonban már az ajánlatot megelőző fél évben megkötött opciós megállapodás is beleszámít az árba (itt is a díj és a lehívási árfolyam összege számít). Ezzel a törvényalkotók vélhetően azt kívánták elérni, hogy a nyilvános ajánlatokban az ajánlat előtt díj fejében megkötött opciós megállapodásokkal ne lehessen olyan helyzetet teremteni, hogy egy-egy felvásárlás során bizonyos részvényesek magasabb árat kapjanak a többieknél (a prémium az opciós díj lehetne).
