Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Központi Bank csütörtöki kamatemelése, amelynek nyomán 25 bázisponttal, 2,5 százalékra nőtt az irányadó refinanszírozási kamatláb, és az azt követő elnöki kommentár után az elemzők többsége úgy véli, további monetáris szigorítások következnek, így őszre három százalékra emelkedhet majd az uniós kamatszint. (Amennyiben a várakozások beigazolódnak, úgy az kevesebb mint egy év alatt 100 bázispontos elmozdulást jelentene a tavaly december eleji kétszázalékos kamathoz képest.) Ez egyben azt is jelenti, hogy jelentősen szűkül a magyar állampapírok előnye, az olvadó kamatmarzzsal párosuló egyre növekvő országkockázat miatt pedig akár az is elképzelhető, hogy a külföldi befektetők egy része kivonul, és más befektetés után néz. A devizapiacon az elmúlt két napban jelentős, mintegy kétforintos drágulás után 255 forint közelébe erősödött az euró árfolyama, az állampapírpiac azonban csupán mindössze néhány bázispontos elmozdulással reagált.
A külföldi befektetők eddig elegendőnek ítélték a magyar államkötvények jelenlegi 6-7 százalék körüli hozamszintjét, amit jól mutat, hogy a kezükben lévő állampapír-állomány a legfrissebb, március elsejei – tehát még szerdai, kamatváltozás előtti – adatok szerint rekordszintre, 2705 milliárd forintra emelkedett. Tavaly egész év alatt kevesebb mind 150 milliárd forinttal nőtt az állomány, a január eleji 2550 milliárd forint után azonban hasonló növekedést most két hónap alatt sikerült elérni. Ez annak fényében, hogy az ECB döntése messze nem érte váratlanul a piacot, azt is jelentheti, hogy nem kell tömeges eladásokra számítani. (Lásd még cikkünket a 15. oldalon.)
Hasonló véleményen van Borbély László András, az ÁKK Rt. vezérigazgató-helyettese is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak az állomány, hanem az értékpapírok átlagos hátralévő futamideje is korábban nem látott magasságokba emelkedett. Az érték nyáron lépte át a bűvös négy évet, jelenleg már 4,26 év: a rövid lejáratok súlya alacsony, ellenben 10 és 15 éves lejáratú államkötvényekből szívesen vásároltak a külföldi befektetők.
Mindez pedig azt mutatja, hogy nem a forró pénzeket forgató spekulánsok vannak jelen a magyar piacon. Szakértők szerint komolyabb mértékű eladásokra csupán akkor kell számítani, ha választások után felálló új kormány nem kezdi meg az államháztartás rendbetételét.
