Eladási hullám söpört végig tegnap a közép- és kelet-európai tőzsdéken. Az esést az olajipari részvények vezették, amelyekre a tovább csökkenő olajár és a PKN Orlen katasztrofális gyorsjelentése hatott negatívan. A vezető lengyel olajcég részvénye 8,9 százalékot esett, miután 314 millió zlotys nyereségről számolt be a Bloomberg konszenzusában szereplő 524 milliós várakozással szemben. A jelentés többek között az urali és az északi-tengeri olaj közötti spread csökkenésére vezeti vissza a 2004-esnél is 50 százalékkal alacsonyabb nyereségszámot. A PKN zuhanása magával húzta a kisebbik lengyel olajcég, a ma jelentő Grupa Lotos részvényét, amely 7,6 százalékkal esett. A negatív hangulat az egész piacra átterjedt, s a WIG–20 bluechip-index 4 százalékot vesztett értékéből. Minden bizonnyal egy ilyen kiábrándító vállalati jelentés nem lett volna elég a lavina elindításához, ám a varsói index is – mint legtöbb közép- és kelet-európai társa – kedden az idei jó teljesítményt folytatva történelmi csúcson zárt, ami elindította a profitrealizálást.
Moszkva volt a másik nagy vesztes, a fejlődő piaci kedvenc szintén az olajpapírok vezetésével esett 4,2 százalékot.
A Lukoil 6,5, a Szurgutnyeftyegaz 6,4 százalékkal zuhant vissza előző napi csúcsáról. Itt is szélesebb eladási hullámról volt azonban szó, a Sberbank 3,4 százalékkal, az UES (Egyesült Energia Rendszer) 8 százalékkal értékelődött le. Csehországban a kissé csökkenő nyereségről beszámoló Komercní Banka borzolta a kedélyeket, a részvény 4,1 százalékkal esett. A CEZ áramszolgáltató nyeresége pedig ugyan nagyobb lett a vártnál, de a befektetők állítólag „még nagyobb meglepetésre számítottak”, ami 3,8 százalékos áreséshez vezetett. A prágai PX–50 ezzel együtt is csak 2,3 százalékkal csökkent, ami eltörpül a BUX 3,8 százalékos zuhanása mellett.
Az osztrák ATX is veszített 2 százalékot, ezen belül viszont az OMV a Mol 5 százalékos eséséhez hasonló, 4,7 százalékos gyengüléssel fejezte be a napot.
