Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az országgyűlés hétfőn elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely hatálybalépésével visszahelyezi a tőkepiaci törvény vállalatfelvásárlásról szóló részeibe a kiszorítás intézményét. A módosításra azért volt szükség, mert az uniós jogharmonizáció jegyében elfogadott, január elsejétől hatályos tőkepiaci törvény vállalatfelvásárlásokról szóló szakasza csak május 20-ától hatályos. (A vonatkozó EU-irányelv ezt szabta meg végső határidőként a nemzeti jogba való átültetésre). Ugyanakkor a tőkepiaci törvény azon szakaszai, melyek a nyilvános vételi ajánlat lezárásáról szólnak, s tartalmazzák a kiszorítás lehetőségét, már december végén hatályukat vesztették, néhány más vonatkozó szakasszal együtt. Így egyes jogértelmezések szerint az a helyzet állt elő, hogy a május 20-áig megindított nyilvános ajánlatok esetében ha 90 százalék fölé kerül az ajánlattevő, nem élhetett volna vételi jogával a megmaradt kisebbségi részvénycsomagokra, de a cégben ragadt kisrészvényeseknek sincs eladási joguk ezt követően a nagyrészvényes felé.
A most elfogadott módosítás egyelőre visszahelyezi a hatályos rendelkezések közé a hatályukat vesztett paragrafusokat, melyek majd csak május 20-án vesztik hatályukat. A másik, most ideiglenesen a törvénybe visszarángatott rendelkezés arról szól, hogy nem kell újabb nyilvános vételi ajánlatot tennie azon ajánlattevőnek, amely már tett egyet, s úgy szerezte 33 (vagy 25) százalékos befolyását. E nélkül a paragrafus nélkül a május 20-áig tartó időszakban ellehetetlenült ugyanis a cégek sajátrészvény-vásárlása és a korábban már nyilvános ajánlatot tett nagyrészvényesek részvényvásárlása. A most elfogadott rendelkezés a felsoroltakon kívül arról is rendelkezik, hogy nem minősül nyilvános forgalomba hozatalnak az, ha egy szövetkezet részvénytársasággá alakul, ha a részvényeket kizárólag a szövetkezeti tagoknak ajánlják fel. A törvény csak a kihirdetését követő harmadik naptól válik hatályossá.
