Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Vedomosztyi moszkvai lap hétfői száma szerint a Lukoil nemcsak tervezgeti, de már vásárolt is jelentős részesedést a Molban – jelentette az MTI, majd a Lukoilnál érdeklődve azonnal cáfolta is a hírt. Az orosz cégnél kérdésükre azt válaszolták, hogy nincsenek konkrét terveik a magyar olajvállalat bizonyos hányadának megvételére.
A találgatás alapja állítólag csupán annyi volt, hogy a Lukoil társtulajdonos alelnöke, Leonyid Fedun a múlt héten fontos felfedezésekről és beszerzésekről beszélt a nyilvánosság előtt, a beszerzésen valamilyen kelet-európai értékesítő üzletrész megvételét értve, amit a lap rögtön a Mollal azonosított. Az ilyen feltételezések nem ritkák, a Lukoilt már tavaly is többször hírbe hozták a Mollal (a második félévben a Molba való bevásárlásról állítólag tárgyaltak is), hasonlóan a korábbi évekhez, amikor még a Gazprom játszott hasonló szerepet.
Az orosz olajcégeket odaképzelni a gyenge napokon is több százezer darabos tőzsdei Mol-forgalom mögé nem új keletű, de mindeddig alaptalannak bizonyult feltételezés. Maga a részvényvásárlás egyáltalán nem elképzelhetetlen – korábban londoni brókerkörökben nyílt titok volt, hogy némelyik Gazprom cég sokszor vásárolt, de az is, hogy utána eladott, és nem csak Mol-részvénnyel tette ezt – feltehetően csupán spekulációs céllal. Ugyanez a Lukoillal is megtörténhet, de ez még messze nem jelent a Molban valódi befolyásszerzést.
A Molban egyébként sem olyan könnyű befolyást szerezni, hiszen továbbra is érvényben vannak az alapszabályi korlátozások, és a nemrég elfogadott tőkepiaci törvény vállalatfelvásárlásokról szóló szabályozása sem írta ezt felül. Az olajcégek nemzetközi gyakorlatában egyesek szerint íratlan szabály, hogy az állami tulajdon léte vagy nemléte (akármilyen kicsi is) tulajdonképpen jelzés az adott ország részéről, hogy szívesen lát-e felvásárlót vagy sem a nemzeti olajcégben. (Ilyen alapon például az OMV sokkal inkább osztrák cég, mint amennyire a Mol magyar). Ebből a szemszögből az állami tulajdon lassú eltűnésével (a jelenlegi elképzelések szerint idén az ÁPV Rt. a teljes Mol-csomagját eladja) ez a kérdés egyre közelebb kerül a valósághoz. Talán ez is motiválta a Mol ÁPV Rt.-vel kötött opciós megállapodását, melynek eredménye, hogy ha a kormánynak már nem is, de a Mol önállóságának megmaradásáért küzdő menedzsmentnek átmenetileg a cég 23,7 százalékának további sorsáról van valamilyen módon lehetősége dönteni. Ez az alapszabályi korlátokkal együtt némi védelmet jelenthet egy esetleges felvásárlás ellen, de amennyire jelenleg látható, csupán rövid távon, ugyanis 2009-ben az ezt megakadályozó alapszabályi korlátok ledőlnek a jelenleg érvényes, az Európai Uniótól átvett szabályozás szerint.
