Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly az utolsó negyedévi stagnálás ellenére is csodálatos évet zártak a hazai befektetési alapok: összesített tőkéjük a Bamosz (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) statisztikája szerint 76,4 százalékkal, 1877 milliárd forintra növekedett. Ezen belül – a nagyon alacsony bázisról induló vegyes alapoktól eltekintve – az ingatlanalapok bővülése volt kiugró, csaknem négyszeresére nőtt tőkéjük, de a garantált alapoké is több mint kétszeresére emelkedett. Valamivel az átlag alatt teljesítettek a részvényalapok (72 százalék), a pénzpiaci konstrukciók (64 százalék) és eléggé mélyen az alatt a kötvényalapok (32 százalékos bővülés).
A tavalyi robbanásszerű növekedés megismétlődésére az idén valószínűleg nem szabad számítani – mondta el lapunknak Szalai Sándor, az OTP Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója. Ebben az évben is az lesz a döntő, hogy a legkedveltebb, alacsony kockázatú kötvény- és pénzpiaci kategóriák hozama hogyan fog alakulni, és a bankok eközben milyen szinten tartják kamataikat. A tavaly év végi megtorpanásnak is az volt a fő oka, hogy az állampapírhozamok emelkedésével (az állampapír-árfolyamok estek, ezáltal az alapok hozamai is visszaestek) a befektetők által rendszerint figyelt múltbeli hozamok vesztettek vonzerejükből, miközben a bankok alaposan felemelték kamatajánlataikat.
Tavaly az év nagy részében a befektetők a múltbeli hozamok alapján könnyen dönthettek, mind az állampapírpiac, mind a részvénypiac jól teljesített. Az idén a klíma sokkal bizonytalanabbnak ígérkezik – parlamenti és önkormányzati választások lesznek, de a nemzetközi portfóliótőke mozgása is kiszámíthatatlan –, jelentős ármozgások valószínűsíthetők. Ebben a helyzetben Szalai Sándor szerint a kockázati skálán középtájon elhelyezkedő garantált alapok válhatnak nagyon kedveltté. Ezen a területen készül termékei bővítésére az OTP Alapkezelő is, a korábbinál jóval nagyobb szerepet szán nekik, úgy a konstrukciók számát, mint a kínálat változatosságát jelentősen növelni szeretné.
Az idén a tavalyinál szerényebb, kiegyensúlyozottabb, 20-25 százalékos növekedést vár az alappiacon Fatér Gyula, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója is. Szerinte már nem lehet megismételni az ingatlanalapok tavalyi évét, elsősorban azért, mert hatalmas, befektetésre váró összegek parkolnak náluk – tőkéjük már 400 milliárd forinthoz közelít –, ezek hatékony invesztíciója egyre nehezebb. Ez már most is meglátszik az alapok hozamán, a közeljövőben pedig tovább csökkenhet teljesítményük, emiatt pedig várhatóan a pénzbeáramlás is lassulni fog.
A választási év, az ezáltal fokozódó bizonytalanság Fatér Gyula szerint is a garantált alapoknak kedvez. A Budapest Alapkezelő tervei szerint nemsokára elindítja az Aranytrió 2 nevű zártvégű garantált alapot, amelynek árupiaci és részvénypiaci mutatóktól egyaránt függ majd a hozama. A továbbiakban is ehhez hasonló alapokat készülnek indítani, sorozatban. (Ezenkívül az alapkezelő a GE-csoporton belüli együttműködés keretében folytatná külföldi terjeszkedését is, Lengyelországon kívül – ahol már megjelent – más országokban is.)
Balogh András, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója is úgy véli, hogy a 2005-ös év sikere nem ismétlődik meg a piacon, de egyes szegmensekben fennmaradhat a korábbi érdeklődés. Úgy gondolja, hogy az újszerű, alternatív konstrukcióknak kiemelt szerepe lehet az idén. Az ingatlanalapok iránti érdeklődés csak akkor maradhat meg, ha fel tudják tölteni portfóliójukat megfelelő befektetésekkel. A vezérigazgató a garantált alapokon kívül egyéb származtatott alapok felfutását is jósolja, ezen a téren a Raiffeisen Alapkezelő úttörő szerepet vállalt. A PSZÁF a napokban jegyezte be a Raiffeisen Hozam Prémium Alapot, amely a garantált alapokkal gyakorlatilag megegyező befektetési politikát folytat, de nyílt végű és hozamgaranciát, minimális hozamot nem vállalnak rá, hasonlóképpen a pár hónappal korábban indult Index Prémium alaphoz. Ezek tőkéjük nagy részét állampapírokban tartják, kisebb részéből opciókat vásárolnak a kötvénypiacon, illetve a nemzetközi részvénypiacon. Így a garantált alapokhoz hasonlóan korlátozott kockázat mellett kecsegtetnek pluszhozammal. Az alapkezelő egyébként a közeljövőben kiértékeli ezen alapok tapasztalatait, és dönt majd arról, milyen irányban fejlessze tovább termékeit, például megjelenjen-e a hagyományosabbnak tekinthető garantált alapok piacán.
