Az EU-csatlakozás és a világgazdasági konjunktúra – a világ többi tőzsdéjéhez hasonlóan – a magyar tőzsdén is kétéves hosszperiódust hozott. A 2003. augusztusi, nyolcezer pont körüli BUX-érték 26 hónap alatt háromszorosára hízott, ám azóta egyre több jele van annak, hogy ősszel nemcsak korrekció, de valószínűleg trendforduló is bekövetkezett. A tavalyi 41 százalékos BUX-emelkedés – még inkább a tőzsdei részvényforgalom egy év alatti 62 százalékos növekedése – egyértelműen jó évvé teszi a tőkepiac szempontjából 2005-öt.
Egy évvel ezelőtt (az 57 százalékos növekedést hozó 2004 után) a NAPI Gazdaság által megkérdezett részvényelemzők meglehetősen óvatosan nyilatkoztak a BUX 2005-ös várható pályájáról. Az elemzői konszenzus 2005 végére akkor 16 918 indexpont volt (14 742 pontos aktuális érték mellett), úgy, hogy a legoptimistább elemző 18 ezres, a legpesszimistább pedig 15 500-as év végi záróindexet várt. (NAPI Gazdaság, 2004. december 30., 7–8. oldal.) Az év eleji áremelkedés ütemére jellemző, hogy február végére már a legoptimistább előrejelzést is túlszárnyalta a BUX, hatalmas nyereséget hozva a longosoknak a határidős piacon.
A 2005-ös év két – nem azonos hosszúságú – felívelő és két korrekciós szakaszra oszlott, amelyeket egy máig is tartó, irányzat nélküli szakasz követett.
Az első két hónap egy gyorsuló rally volt, március elsején az index 18 673 ponton, abszolút csúcson állt. (A rekord három és fél hónapig élt.) A tavaszi hónapokat egy átmeneti emelkedésekkel tarkított, lefelé tartó korrekció jellemezte, amely a 15 800-as szintnél megfordult.
A fordulat a május közepén publikált igen jó első negyedéves gyorsjelentéseknek – ezen belül is elsősorban a 129 százalékos eredménytöbbletet produkáló Molnak és az 53 százalékkal több profitot elérő OTP-nek – volt köszönhető. A két leglikvidebb részvény szinte húzta maga után a BUX-ot, a lendületes emelkedés május közepétől október elejéig tartott. Kevesebb mint öt hónap alatt 50 százalékkal emelkedett az index, és október 4-én elérte 15 éves történelmének legmagasabb pontját, a 23 672-es értéket. Ebben az időben 23 ezer forint volt a Mol és stabilan 8 ezer forint fölött járt az OTP.
Október elejére azután elzárták a kelet-európai tőzsdéket (is) tápláló pénzcsapokat, és a régiót eddig felülsúlyozó alapok elkezdték a profitrealizálást. Három nap alatt ezerötszáz ponttal esett az index, elsősorban az OTP zuhanása miatt. Három hét múlva már a húszezres szint alá is beesett a magyar piac (igaz, ezzel csak a három hónappal azelőtti állapotára tért vissza), ám a 3-4 ezer pontos korrekció már soknak bizonyult. Újra visszatértek a vevők, annál is inkább, mert a háromnegyed éves eredmények ismét vonzónak bizonyultak. Azóta a
20 500–21 500 pont közötti sávban oldalaz a BUX, mozgása élesen eltér az októbert megelőző két év – korrekciókkal tarkított – egyenletes felmenetétől.
A jelek szerint októberben véget ért a nagy konvergencia-hossz, a magyar tőzsde 15 éves történetének negyedik, ám legtovább tartó hosszperiódusa. A történelmi tapasztalatok szerint ilyenkor (így volt 1995-ben, 1999-ben és 2001-ben is) általában eseménytelenebb, pihentető – de a befektetők számára nem sok örömet hozó – év következik. Hogy 2006 ilyen lesz-e, majd kiderül.
Korányi Tamás G.