Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Mol pénteken három megállapodást is kötött a magyar állammal, amelyek együttes tartalma szerint a cég mintegy 80 milliárd forintot fizet a költségvetésbe cserébe számára értékes, hosszabb távú hasznokért. Az olajcég először is szerződést kötött arról, hogy a társaság kitermelése után fizetendő bányajáradékot 2020-ig a jelenlegihez képest 2–5 százalékkal emeli meg az állam – a maximális mérték 20 százalék lehetne – ezért cserébe a Mol 20 milliárd forintot fizet. Ugyanakkor 12 bányatelek kitermelési jogát meghosszabbították 2010-ig (ezek csak kitermelési lehetőségek, amelyekkel a Mol a jövőben élhet). A legnagyobb összegről, 60 milliárd forintról az a megállapodás szól, amely szerint a Mol megvásárolja azt a 3 milliárd köbméter földgázt, amelyet jelenleg a földalatti gáztárolókban tárolnak, és amelyet a tárolók élettartama alatt nem is lehet kitermelni (ez az úgynevezett párnagáz). Ezért az állam 16 évig hozamot fizet, amelynek mértékét a Mol-csoport megtérülési céljai határozzák meg (ez egyes elemzői becslések szerint 9 milliárd forintra rúghat évente), cserébe a Mol, illetve az egyelőre százszázalékos tulajdonában álló Földgáztároló Rt. vállalja, hogy ezt a gázt ez idő alatt nem is termeli ki.
Az elemzők által sokat találgatott rejtély tehát, legalábbis idénre megoldódott, a Mol elmúlt időszakban rendkívül megnövekedett likviditását egyelőre nem külföldi akvizíciókra, hanem a magyar költségvetés kisegítésére költi. Ilyen lépésnek tekinthető az ÁPV Rt.-től való sajátrészvény-vásárlás – amivel a mostani tőzsdei árak alapján a költségvetés egyelőre jó üzletet kötött –, amiből az idén mintegy 70 milliárd forintnak megfelelő összegnek kellene a költségvetésbe befolynia. A pénteki három megállapodás közül a 60 milliárdos párnagázvétel (20 forintos köbméterenkénti áron, miközben a jelenlegi importár 44,5 forint) a Mol számára egyértelműen jó üzlet, hiszen ezzel a hatvanmilliárddal 16 évre biztosította magának a saját stratégiájában előírt megtérülést. Ráadásul a meghatározott 16 év lejárta után az övé, illetve a Földgáztároló Rt.-é a párnagáz. Az kérdés, hogy az üzlet milyenségén változtat-e az, hogy a Földgáztároló Rt. vélhetően már jövőre teljes egészében az E.On Ruhrgas International tulajdonába kerül, de meglepő lenne, ha ennek a megállapodásnak az értéke ne jelenne meg az E.On által a Földgáztárolóért fizetett vételárban. A kitermelési jogok meghosszabbítása természetes folyamat, ugyanakkor az, hogy az állam a jövőre nézve szerződésben vállalja, hogy a kitermelésben megtermelt jövedelemből 2020-ig csak a jelenleginél öt százalékkal többet fölöz le, vélhetően igen nagy potenciális értéket jelent, figyelembe véve az energiahordozók jelenlegi áremelkedési ütemét.
