Igazi „salátát” fogadott el a parlament a tőkepiaci törvényt módosító törvény formájában. A törvénytervezet alapján – amelybe még az utolsó pillanatban is belenyúltak az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatai alapján – meghiúsulhat a tőzsde tőzsdére vitele, a képviselők ugyanis hiába változtatták meg a Keler 50 százalék plusz egy szavazatnyi tulajdonrészére vonatkozó előírást, ez nem sokat segít a BÉT-en. A múlt héten benyújtott módosító indítvány helyett – amely az elszámolóház többségi tulajdonát az MNB-nek adta volna – egy olyan változat került be a szövegbe, amely előírja a Keler többségének közvetlen vagy közvetett állami tulajdonban tartását. Mint ismert, a BÉT tőzsdei bevezetésének terve a Keler többségi tulajdonának megszerzésén alapult, és egy egy cégben koncentrálódó Kelert és BÉT-et feltételezett. A törvény ugyanakkor megvalósítaná az elszámolóházi és értéktári tevékenységek szétválasztását, erre 2008. január 1-jéig ad határidőt a Keler Rt.-nek.
A törvény átszabja a tőkepiaci törvény vállalatfelvásárlásokra vonatkozó passzusait is, igazodva a Brüsszel által kiadott irányelvhez, azonban a már jelenleg is érvényben lévő viszonylag szigorú szabályozást inkább csak pontosítja. Az áttörés intézménye – amely a szavazati korlátok eltörléséről szól, ha a felvásárló 75 százalék fölé kerül – végül csak opcionálisan került bele a szövegbe. Így az áttörés maga létezik, de minden cég maga dönti el, beleveszi-e alapszabályába vagy sem. Ezzel a megoldással 2010-ig biztosítva maradt a Mol és az OTP védettsége a felvásárlásokkal szemben.
A befektetési ajánlások tekintetében is változást hoz a törvény, mostantól nem minősül ilyennek az újságcikk, riport és elemzés, de pontosítja az ajánlások közlésének már a nyári törvénymódosításban meghatározott kereteit. A törvény szabályozza az értékpapír-kölcsönzést és a befektetési alapokra – ingatlanalapokra és indexalapokra – vonatkozó előírásokat is átformálja. A kockázati tőkealapok működését is szabályozza: jelentős könnyítéseket visz az ezzel kapcsolatos szabályozásba.
A törvény január 1-jétől lép hatályba, kivéve a take-over szabályozást érintő részeket, ezeket ugyanis csak a május
1-jét követő felvásárlások esetében kell alkalmazni.
