Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elemzői várakozásoktól lényegében a Slovnaft-bírsággal megegyező összeggel elmaradó, a tavalyit 23 százalékkal meghaladó háromnegyed éves nettó nyereségről jelentett a Mol Rt. A NAPI Gazdaság konszenzusa 198,1 milliárd forintos nettó nyereségről szólt, ezzel szemben a végösszeg „csak” 190,6 milliárd lett. A részvényesek számára kedvezőtlen igazság azonban az, hogy nem a szlovák leányvállalat által fizetett 8,6 milliárd forintos bírság – egyébként ismert és az elemzői becslésekben számításba vett – tétele okozta a várakozásoktól több mint egy éve először elmaradó eredményt, amely csak a harmadik negyedéveket összehasonlítva már 23 százalékos csökkenést mutat a tavalyihoz képest.
Az olajtársaság üzleti eredménye a kedvező piaci környezet, a magas olajárak, a széles finomítói árrés és Brent–Ural spread ellenére csökkent a tavalyi év harmadik negyedévéhez képest, igaz, a teljes háromnegyed évet összehasonlítva a kiemelkedő első félév miatt még mindig nagy a növekedés. Ennek az oka a Slovnaft-bírság mellett sokkal inkább az, hogy a magas árakat a társaság nem tudta teljes egészében a fogyasztókra áthárítani, ráadásul a tavalyi első kilenc hónappal ellentétben most nem nyereséget, hanem veszteséget szenvedett el a devizahitelein (13 milliárd forintos nyereség helyett 13,4 milliárdos veszteség keletkezett). Igazán szépeket csak a kutatás-termelés divízióról lehetett elmondani, ahol a hazai kitermelés csökkenését a cég külföldi termelése ellensúlyozta, így a magas bányajáradék ellenére az üzleti eredmény több mint 30 milliárd forinttal nőtt (ez majd 70 százalékos növekedést jelent). A magas áraknak és a növekvő kitermelésnek köszönhetően a nyugat-szibériai ZMB projekt már 12,6 milliárd forinttal járult hozzá az üzleti eredményhez.
A feldolgozás-kereskedelem, amely eddig az eredmény növekedésének motorja volt, már nem szerepelt ilyen jól. A cég nagykereskedelmi árrése szűkült az erős verseny miatt – különösen Szlovákiában –, és miközben az üzemanyagok tekintetében nagyon kedvező helyzetet élvezett a magas termékárak miatt, ugyanez már nem volt igaz a finomítóból kijövő egyéb termékekre (vegyipar, bitumen).
A földgázüzletág jobban teljesített a vártnál, de az első negyedévben keletkezett 9,5 milliárd forintos tartalék elfogyott és az év végére már egymilliárdos veszteséget jósol a jelentés az import földgáz egyre emelkedő ára miatt (egyébként állítólag a Mol megemelt bányajáradék-befizetéseiből finanszírozott kompenzációs alap is kiürült, ez azonban már nem az olajtársaságot, hanem a költségvetést sújtja).
A vegyipari divízió a piaci környezet harmadik negyedévi kedvezőtlen változása miatt az utolsó három hónapban gyakorlatilag nem termelt üzemi eredményt, az időszak alig 200 millió forinttal járult hozzá a kilenc hónap még így is 13,5 milliárd forintos eredményéhez. A kétszázmillió forint azért különösen kevés, mert ezt az összeget már a belépő új, megnövekedett kapacitások termelték. Az ok most is, mint mindig, a petrolkémiai marzs jelentős szűkülése volt, ami azóta már javult, így a negyedik negyedévben ettől a szegmenstől jobb eredmény várható.
A gyorsjelentésre adott piaci reakció egyértelmű volt, a társaság részvényeinek árfolyama ezerforintos mínuszban is volt a pénteki kereskedés folyamán. Az elemzők véleménye azonban már nem volt ilyen kedvezőtlen, legtöbbjük szerint az eredmény – különösen ha a normális működés részének semmiképp nem tekinthető szlovák büntetést nem vesszük figyelembe – nem rossz és a gázüzletágat nem számítva év végére javulhat. Más kérdés, hogy az olajszektor egészére általánosan igaz, hogy viszonylag alacsonyak a P/E értékek, a Molé például nyolcas. Ez arra utal, hogy sokan az eddig kedvező működési környezet romlását várják az olajiparban, ami, ha valóban bekövetkezik, a Mol árfolyamát sem hagyhatja érintetlenül, még akkor sem, ha szektortársaival összehasonlítva jobban teljesít.
