Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tőkepiaci törvény (tpt.) tervezett módosítása „salátatörvényesre” sikeredett, sok minden szerepel benne. A vállalatfelvásárlási szabályok módosítására és a befektetési ajánlások tisztességes ismertetésére vonatkozó szabályozás mellett (NAPI Gazdaság, 2005. október 27., 11. oldal és október 28., 11. oldal) helyet kapott benne a kockázati tőkealapok szabályozásának változtatása, a Keler feladatainak módosítása és a befektetési alapokra vonatkozó előírások átalakítása is.
A befektetési alapoknál újítás lesz, hogy az indexkövető alapok meghatározhatnak befektetési jegyeikre egy úgynevezett minimális forgalmazási egységet, vagyis előírhatják, hogy a befektetőkkel csak ezres vagy akár nagyobb mennyiségben számolnak el vétel és eladás esetén (vagyis például csak ezer darab befektetési jegy foroghat együtt). Az ilyen típusú befektetési alapok megtehetik majd azt is, hogy a jegyeit visszaváltó befektetővel nem pénzben, hanem természetben számolnak el. Azaz a jegytulajdonos részvényt kap befektetési jegyéért cserébe, és csak a fennmaradó kisebb különbözetet számolják el pénzben.
A kockázati tőkealapoknál szintén könnyítéseket tartalmaz a jogszabálytervezet. A paragrafusok szerint a kockázati tőkealap megteheti majd azt is, hogy nem mindjárt induláskor szedi össze a tőkét tulajdonosaitól, hanem majd csak akkor, ha megfelelő befektetési célpont mutatkozik a létrehozást követő hat éven belül.
Így elkerülhető lesz, hogy az alap tulajdonosainak pénze megfelelő befektetési lehetőség híján az alapban parkoljon. A szabályozási környezet is változik, hiszen eddig külön-külön törvényben voltak felsorolva, most pedig minden, a kockázati tőkealapokkal kapcsolatos előírás a tpt.-be kerül.
A Keler Rt.-t is számos változtatás érintené. A cég jelenleg ugyanis az elszámolóházi és a központi értéktári tevékenységet egyszerre végzi. Az Európai Központi Bank viszont jelezte Magyarországnak – áll a törvényhez csatolt miniszteri indoklásban –, hogy a két funkció együttes ellátása miatt a Kelerben koncentrálódó kockázatok stabilitási szempontból veszélyeket hordoznak magukban. A helyzet rendezésére a Keler tulajdonosai, az MNB és a BÉT a PM-mel egyeztetve megkezdték a funkciók szétválasztásának jogi előkészítését, s ez is tükröződik a törvényjavaslatban. (Az értéktári funkció csak működési, míg az elszámolóházi funkció piaci és hitelezési kockázatot is jelent.)
A módosítás az értékpapír-kölcsönzés szabályait is lazítaná. A jövőben a kölcsönzés nem számít majd kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységnek. A korábbi, a biztosítékokat körülíró rendszer helyett a felek ezentúl szabadon állapíthatják majd meg, milyen biztosítékokat alkalmaznak az értékpapír-kölcsönzésnél. A PM ettől a tőkepiacon jelen lévő értékpapírok forgalmának és forgási sebességének növekedését várja.
