Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Veres János pénzügyminiszter aláírásával benyújtották a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely a tőkepiaci törvényt (tpt.) hivatott a hatályos európai bizottsági ajánlásoknak megfelelően átalakítani. A tpt. módosításának első fele a törvény uniós vállalatfelvásárlási szabályaihoz idomításának jegyében született. A számos lényeges változtatás közül talán a legfontosabb, hogy a törvény bevezeti a vállalatfelvásárlások során az úgynevezett áttörés intézményét. Az áttörés lényege, hogy az ajánlattevőt a különböző alapszabályi megkötések, a menedzsment védekező taktikái ne akadályozhassák a felvásárolt cég átvételében, ha megfelelő mennyiségű részesedésre sikerült szert tennie.
Az új szabályozás szerint ha az ajánlattevő 75 százalékot meghaladó nagyságú befolyást szerez egy nyilvános vételi ajánlat során, akkor az ajánlatot követő első közgyűlésen nem szabad figyelembe venni a többszörös szavazati jogot biztosító részvények többlet szavazati jogait és az egy tulajdonos által leadható szavazatok korlátozására vonatkozó passzusokat sem. Így a 75 százalék feletti részesedést összegyűjtő felvásárló szabadon aknamentesítheti a céltársaság alapszabályát, s leválthatja annak vezetését.
A tagállamok közötti tőkeáramlást, a vállalatfelvásárlásokat könnyítendő passzusok a hazai környezetbe átültetve vélhetően két, jelenleg még független magyar cég számára jelentenek jelentős változást. A Mol és az OTP alapszabálya egyaránt az egy részvényes által birtokolható részvények korlátozásával, illetve szavazati plafon meghúzásával igyekszik meggátolni az esetleges felvásárlási kísérletet. A korábbi szabályozás 2009. december 31-éig engedte meg, hogy ilyen típusú korlátozások gátolják a nyilvános társaságok felvásárlását, a mostani törvényjavaslat viszont január elsejéig hozza előre azt az időpontot, amikortól a két nagy cég célponttá válhat. (A Richter esetében a 25 százalékos állami csomag az átváltható kötvények lejártáig biztosítja, hogy ne kerülhessen senki 75 százalék fölé.)
Változik egyébként a minimális ajánlattételi árfolyam meghatározása is. Az eddigi 180 nap helyett ezentúl az ajánlatot megelőző 360 napot kell vizsgálni, s az ebben az időszakban kialakult forgalommal súlyozott tőzsdei átlagár vagy az ajánlattevő által korábban a részvényekért fizetett legmagasabb ár adja majd a felvásárlás minimális árfolyamát. Az ajánlati időszak minimum 30, maximum 65 nap lehet. A javaslat szerint bármely cégben a 90 százalék feletti tulajdonos kezdeményezheti majd a kisebbségi részvényesek kiszorítását, azonban a kínált méltányos vételárat – amely nem lehet alacsonyabb, mint az ajánlati ár meghatározásakor kiszámított ár vagy a saját tőke –, és a kiszorítást magát is a felügyeletnek kell majd jóváhagynia.
