Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A PSZÁF tegnap hivatalosan is jóváhagyta, hogy a Budapesti Értéktőzsde Rt. 75,625 százalékra növelje részesedését a Budapesti Árutőzsde Rt.-ben. Ezzel lényegében az utolsó akadály is elhárult a két tőzsde integrációja elől. A BÉT ugyanis így megvásárolhatja azokat a részvényeket, amelyeket a BÁT tulajdonosainak egy része még szeptemberben ajánlott fel. A vételárról Horváth Zsolt, az értéktőzsde vezérigazgatója az MTI-nek csupán annyit árult el, hogy az meghaladja az BÉT 5,3 milliárd forintnyi saját tőkéjének 20 százalékát, a teljes egészében készpénzes tranzakció lezárulta után pedig a BÉT ajánlatot tesz a BÁT kisebbségi tulajdonosainak a birtokukban lévő részvények megvételére is.
A jelenlegi menetrend szerint október 28-án kereskednek utoljára az árutőzsdei brókerek a Váci úton, november 2-től pedig már csak egy tőzsde működik, a Deák Ferenc utcában. Az integrációval a BÉT-en a szekciók száma négyre bővül (áru-, hitel-, részvény-, származékos), és jelentős változás lesz az is, hogy bár az értéktőzsdén már jó ideje nincs nyílt kikiáltásos kereskedés, a gabonakereskedés továbbra is ilyen formában történik majd.
A BÁT–BÉT ügylet egyébként érinti a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) Rt. tervezett megvásárlását is, mivel a BÁT is tulajdonos az elszámolóházban. A két tőzsde összesen 46,67 százalékos csomagjához így már csak a Magyar Nemzeti Bank tulajdoni hányadát kell megszerezni, hogy megvalósuljon a tervezett vertikális (árutőzsde-értéktőzsde-elszámolóház) integráció. Erre hamarosan sor is kerülhet, hiszen az ÁPV Rt.-nél éppen tegnap zárult le a Keler eladásához tartozó tanácsadói pályázat beadási határideje. Ez utóbbi tranzakcióra így jövőre sor is kerülhet, hiszen a BÉT-nek elővételi joga van a részvényekre, ráadásul eddig az állam sem jelezte, hogy ellenezné a Keler megvételét. Igaz, az eladást megelőzően a Kelerről leválasztják majd a központi értéktárat, amely önállóan működik tovább.
