Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyelőre nem bizonyult tartósnak a forinterősödés a bankközi devizapiacon. A szerdán 250 forint alá süllyedt euróárfolyam azokat a véleményeket erősítette, amely szerint nem marad tartós az uniós deviza 251-252 forint környéki jegyzése. Ehhez képest tegnap ismét gyengült a hazai fizetőeszköz, bár a lejtmenet csupán az amerikai piacok nyitásáig tartott. Ekkor a 250 forintról induló eurót 251 és fél forint felett jegyezték, míg a dollár kurzusa 207 és fél forint környékéről 209 forint közelébe drágult. Innen azonban látványos esésbe kezdett mindkét deviza, késő délután már erősen a 250 forint felé közelített az euró, a dollár pedig 206 és fél forintig süllyedt. Emögött több tényező is állhatott, az államháztartási hiány 17 órakor bejelentett viszonylag kedvező számai és az Európai Központi Bank délutáni kamatdöntése is (az ECB végül nem változtatott a kétszázalékos alapkamaton). Magyarázatként felmerült a régió általános lejtmenete és a BÉT-en történt tőzsdei profitkivonás miatt fellépő devizaszükséglet is.
A másodlagos állampapírpiacon folytatódott a hozamemelkedés, a referenciahozamok az egyéves lejáratig 3–4, a hosszabb futamidőkre pedig 7–10 bázisponttal emelkedtek. A referenciahozamok, amelyeket kora délután számolnak, nem mutatják, de a hírek szerint délután még inkább megugrottak a hozamok. Emögött az is állhat, hogy az Államadósság Kezelő Központ jövőre a költségvetési hiány finanszírozására az eredetileg tervezettnél több mint 50 százalékkal több forintkötvény-kibocsátást szervezhet.
A 12 hónapos futamidejű diszkontkincstárjegyek aukcióján mérsékelt érdeklődés mellett – a 35 milliárd forintos felajánlott csomagra alig 52 milliárd forintnyi vételi ajánlat érkezett – az átlaghozam 6 százalék lett, a hozamok 5,90 és 6,03 százalék között szóródtak. A bankközi forintpiacon nem változott a kamatszint, az overnight és a tomnext üzletek is évi hat százalékon maradtak.
