Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jövő évi költségvetési törvényben leírtak szerint az Országgyűlés – ha elfogadja majd – tudomásul veszi azt is, hogy a Központi Kárrendezési Iroda az általa a Budapest Bankkal, illetve annak jogutódjával, az SBB Solution Szolgáltató Rt.-vel a Fővárosi Bíróság előtt a kárpótlási jegyekkel való elszámolás ügyében folyó perben elszámolási kötelezettségének egyezséggel is eleget tehet. Ha születne ilyen egyezség, az vélhetően lezárná azt az egyébként meglehetősen diszkréten kezelt, részleteiben nem teljesen ismert vitát, amely a Budapest Bank-csoport és a különböző érintett állami szereplők között folyik évek óta a kárpótlási jegyek elszámolásával kapcsolatban (NAPI Gazdaság, 2003. február 19., 9–10. oldal).
Az elszámolási problémák vélhetően egy ilyen egyezséggel sem oldódnának meg, hiszen a helyzet e tekintetben nem sokat változott tavaly nyár óta, amikor is az SBB felmondta a jegyek tőzsdei kereskedéséhez kapcsolódó letéti őrzési funkciókat s azokat átvette a Keler. A gondok lényege, hogy nem létezik a jegyeket számba vevő, a kibocsátott és megsemmisített papírok sorszámait tartalmazó hiteles lista.
A jegyek eközben még mindig forognak a Budapesti Értéktőzsdén, néhány hete nézett be ismét 1000 forint alá az árfolyam, az elmúlt napokban 850 és 900 forint között volt kurzus. Bár elvileg a jegyek Forrás-részvényekre való cseréje – mint az utolsó, ilyennek meghirdetett lehetőség – lett volna hivatott a forgalomban lévő jegyek maradékát felszívni, ez nem sikerült teljes mértékben. Ugyanakkor a kárpótlásról szóló törvényben foglaltak egyes értelmezések szerint azt is jelentik, hogy ameddig közvetlenül értékesítenek állami tulajdonú vagyontárgyakat, magyarul zajlik privatizáció, addig annak tízszázalékos értékéig ellenértékként kárpótlási jegyet el kell fogadni. Ennek a kötelezettségnek ugyan meg tudott felelni az ÁPV Rt. 2003 végéig, a Forrás-csere óta azonban nem volt nagyarányú jegyelfogadás. Így a június végi adatok szerint az eddig 1990 elejétől befolyt, összesen 2401 milliárd forintnyi privatizációs bevételből mindössze 191,13 milliárdnyit fizettek jegyben, az összes bevétel mindössze nyolc százalékát.
Év végéig egyébként az Antenna Hungária privatizációjával tovább romlik az arány.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a kárpótlási jegyek ügye nem oldódik meg rövid távon. A jegyek egyébként földárveréseken változatlanul felhasználhatóak, a kárrendezési iroda honlapján leírtak szerint most is folyamatban vannak ilyen típusú értékesítések. Hogy az itt fel nem használt jegyekkel mi lesz, arra nézve egyelőre nincs hivatalos álláspont, a PM tavaly nyári közleménye mindenesetre felhívja a figyelmet arra, hogy a kárpótlási törvény nem ad lehetőséget az államnak a jegyek ellenében készpénz kifizetésére. Így a jegy – amely a nyilvános értékpapírok közül lassan unikumként még fizikai formában, kinyomtatva létezik – egy darabig alighanem a tőkepiac szereplője marad.
Egyes vélemények szerint talán csak az euró bevezetése gyakorol majd az aktuális kormányra nyomást annak irányába, hogy a jegy ügyét véglegesen lezárja, hiszen meglehetősen érdekes lenne majd a kárpótlási jegyet euróban denominálni. Az elmúlt hét fejleményei alapján azonban ez az időpont az egyre távolabbi jövőbe tolódik.
