Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyilvános részvénytársaságoknál a tőkepiaci törvény, a zártaknál a cégtörvény legyen az irányadó a befolyásszerzésnél – vélhetően ez volt a jogalkotó szándéka a készülő új gazdasági társaságokról szóló törvény (cégtörvény) megszövegezésénél. A jelenlegi szabályozás ugyanis a fő tulajdonos számára vételi kötelezettséget ír elő a kisebbségi részvényesek neki felajánlott papírjaira, amennyiben részesedése 50 vagy 75 százalékra növekszik egy részvénytársaságban. A készülő törvény tervezete viszont mindössze a 75 százalékos küszöb átlépésénél írja majd ezt elő, ráadásul csak a zárt társaságok esetében. Igaz, a vételi kötelezettséget kiterjeszti majd a kft.-üzletrészekre is, és a befolyást is a korábbiaknál szigorúbb módon veszi figyelembe – számít majd a közvetett befolyás is.
A nyilvános társaságokra vonatkozóan viszont semmiféle ilyen típusú megkötést nem találtunk egyelőre a tervezetben, így ott csak a tőkepiaci törvényben meghatározott vételi kötelezettsége áll fenn a befolyást szerző nagytulajdonosnak, tehát 33 százaléknál kell vételi ajánlatot tenni (vagy 25-nél, attól függően, van-e másik 10 százaléknál nagyobb részvényes). A tervezett változásnak hatása is lehet a tőzsdei cégekre, ha így marad a törvényszöveg.
Az olyan tőzsdei cégeknél, ahol pont a Gt. eddigi megkötése miatt a fő tulajdonos több érdekeltségen keresztül birtokolta az 50 vagy 75 százalék feletti részesedését, egyszerűsödhet a tulajdonosi lánc. Így a TVK nagytulajdonosa, a Mol, és a Danubius fő tulajdonosa, a CP Holdings is hamarosan közvetlenül birtokba veheti részesedését leányvállalataitól anélkül, hogy a kicsiktől vásárolni kellene.
Az OTC-piacon forgó zárt társaságok esetében viszont talán érdemes lesz majd számolgatni a sajáttőke-értékeket, a 75 százalékos befolyásszerzés nyomán fellépő vételi kötelezettség árfolyamánál ugyanis majd ezt is figyelembe kell venni.
