A devizapiacot érintő tegnapi hírek talán külön-külön nem lettek volna hatással az árfolyamokra, de a zloty gyengélkedése, a hazai költségvetési hiány körüli bonyodalmak és az amerikai kamatemelés együttesen mégiscsak közel egy forinttal „rakták” feljebb az euró árfolyamát. (Már a kormány is elismerte, hogy az Eurostat döntése az autópályapénzeket illetően érintheti az idei és a jövő évi büdzsé hiányát.) Az uniós fizetőeszköz a napok óta megszokott 246–246,30/40 forintos szinthez képest szerdán egészen 246,90 forintig drágult, innen ugyan már korrigált a jegyzés, de késő délután újból 246,60 forinton állt a kurzus. A hét második felében könnyen elképzelhető, hogy hosszú hónapok után ismét 247 forint felett lehet majd csak eurót vásárolni. Ezt erősíti az is, hogy szakértők szerint az MNB az elkövetkező hónapokban toleránsabb lehet a gyengébb forintárfolyammal szemben, éppen a büdzsé számai miatt. A Fed 25 bázispontos emelése ugyanakkor a dollárpiacon nem éreztette hatását, ahogy az euróval szembeni keresztárfolyam, úgy az előző nap is mérvadó 201,50–202 forint közötti jegyzés sem változott.
A másodlagos állampapírpiacon felgyorsult a hozamemelkedés, a különböző terminekre az előző napi néhány bázispontos megugrás után 6–8 bázisponttal nőttek a referenciaértékek. Igaz, még így is csupán 5,60–5,70 százalék között szóródnak a hozamok, miközben a jegybanki alapkamat a hétfői vágás után is csupán 6 százalék. Az e heti aukciós sorozatban ezúttal 6 hónapos futamidejű diszkontkincstárjegyeket árverezett el az ÁKK. A felajánlott és végül is kibocsátott 25 milliárd forint mennyiségre 73 milliárd forintnyi vételi ajánlat érkezett az elsődleges forgalmazóktól. Az értékesítés átlaghozama 5,72 százalék lett – közel 10 bázisponttal magasabb a szerdai referenciahozamnál –, míg a minimum- és a maximumérték 5,70 és 5,74 százalék lett.
A forintpiacon a 20-ai adófizetések pénzigénye miatt mintegy fél százalékkal emelkedett a kamatszint, az overnight és a tomnext ügyletek 6,50 százalék környékén jöttek létre.
