Egyelőre nyilvános társaságokhoz hasonlóan tájékoztatnia kell a Zalakerámiának, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tegnap megjelent határozatában ugyanis felfüggesztette az eljárást, amely a társaság nyilvánosságnak történő adatszolgáltatási kötelezettsége alóli mentesítésére irányult. A Lasselsberger Ceramics Kft. a nyár elején tett 2350 forinton önkéntes nyilvános vételi ajánlatot a Zalakerámia Rt. még nála nem levő részvényeire, majd az ajánlat lezárása után – mivel befolyása átlépte a 90 százalékos küszöböt – megkezdte a kisebbségi részvényesek kiszorítását. Először július 8-án jelentetett meg tájékoztatást arról, hogy él vételi jogával a birtokába nem került részvények tekintetében – azaz kiszorítja a maradék részvényeseket –, közleményében felhívta a figyelmet, hogy a részére határidőig, azaz a vételi jog gyakorlására nyitva álló időszak végéig át nem utalt papírokat érvénytelenítik, s a volt részvényesek papírjaik 2350 forintos ellenértékére jogosultak.
A Lasselsberger Ceramics egy héttel később újabb közleményt jelentetett meg, amelyben a vételi jog gyakorlására nyitva álló időszak egy héttel történt meghosszabbításáról tájékoztatott, valamint arról, hogy tekintettel az át nem utalt részvények nagy számára, elképzelhető, hogy az érvénytelenített részvények helyett kibocsátott új papírok értékesítése nem lesz sikeres.
A határidő lejártával 270 ezer darab Zalakerámia-részvényt érvénytelenítettek és töröltek a papírjaikat át nem utaló részvényesek értékpapírszámláiról.
A Zalakerámia ezután tájékozatott arról, hogy kérelmezte a felügyeletnél a nyilvánosságnak történő adatszolgáltatás alóli mentesítést, s később arról, hogy a cégbíróság bejegyezte zártkörű működését.
A felügyelet mostani határozatának indoklása szerint a Zalakerámia kérelmében leírta, hogy a cég valamennyi részvényét egy részvényes, a Lasselsberger Ceramics Kft. szerezte meg. A PSZÁF szerint viszont a kérelemben előadottak, s a cégkivonat alapján – valamint egy másik, a befolyásszerzés kapcsán indított vizsgálat során szerzett információk alapján – nem kellően bizonyított, hogy a cég működése zártkörűnek minősíthető-e. A felügyelet ennek tisztázása érdekében törvényességi felügyeleti eljárást indított a cégbíróságon.
Információnk szerint egyébként a 270 ezer darab érvénytelenített papír volt tulajdonosai közül számosan nem kapták meg papírjaik ellenértékét a társaságtól arra való hivatkozással, hogy az új részvények értékesítése még nem történt meg. (Az érvénytelenített részvények volt tulajdonosai között megtalálható a tőzsderovatunk két munkatársa, Korányi G. Tamás és Almás Andor tulajdonában álló Baál Vagyonkezelő Kft., valamint Lovas R. András is, akik a kiszorítás tárgyában jogvitában állnak a kibocsátóval.)
