Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jövő év május 20-áig ad határidőt a tagállamoknak jogszabályaik megfelelő módosítására az a tavaly tavasszal elfogadott uniós irányelv, amely meghatározza, hogy kell nyilvános vételi ajánlatot tenni a nyilvános társaságok részvényeire. Így, ha hazánk tartani akarja a határidőt, már ősszel az Országgyűlés elé kell kerüljön a tőkepiaci törvény vonatkozó részeinek módosításáról szóló törvényjavaslat.
A magyar jogszabályok nagy vonalakban már jelenleg is megfelelnek az uniós takeoverszabályozás elvárásainak, azonban vannak helyek, ahol finomításokra szorulnak. A befolyásszerzés szabályainál új elem lehet az, hogy ezentúl nem csak a befolyás megszerzésére irányuló magatartást lehet összehangoltnak minősíteni, hanem az ajánlat megtorpedózását is, ha több tulajdonos teszi azt együttesen. Az ajánlás lényege szerint a kisebbségi részvényesek számára meg kell adni a szükséges időt és információkat, hogy dönteni tudjanak a nyilvános vételi ajánlatban foglaltakról. Az ajánlat időtartama is változhat majd, minimum kettő, maximum tíz hétre. Az irányelv nem tartalmaz útmutatást arra, hogy hány százalékos részesedés vagy befolyás megszerzése esetén kell megtenni az ajánlatot.
Az elmúlt években vitákra okot adó kiszorítási eljárások is egyértelművé válnak, az irányelv szerint mindenképp meg kell adni a lehetőséget a 90 (maximum 95) százalék feletti tulajdonosoknak a kisebbségi részvényesek kivásárlására, attól függetlenül, hogy ajánlat során szerezték-e 90 százalék feletti befolyásukat.
Az ajánlattevő ezentúl az ajánlat alatt is vásárolhat részvényeket, azonban ha azt az ajánlott árnál magasabb árfolyamon teszi, akkor az ajánlati árat is felfelé kell módosítania. Az ajánlati ár minimuma a módosítással várhatóan 360 napos átlagra változik majd a jelenlegi 180 naposról, mint ahogy az a vizsgált időszak is, amelyben az ajánlattevő vásárlásainak maximális árfolyama számít. A kínálandó „méltányos” árat a felügyelet saját hatáskörben is megállapíthatja majd, azonban ebben az esetben meglehetősen világosan lefektetett elvek szerint kell eljárjon.
A céltársaság részvényesei rövidített határidővel közgyűlést is tarthatnak, ahol megvizsgálhatják az ajánlat milyenségét, s ha ellenségesnek minősítik azt, védekező lépésekről dönthetnek. Érdekes újítás lesz az áttörés intézménye is, amely szerint ha valaki ajánlattal 75 százalék fölé kerül, akkor a céltársaság felvásárlást gátló alapszabályi rendelkezései érvényüket vesztik. Az ajánlat során az irányelv az ajánlat felei között nevesíti az ajánlattevőn és a céltársaság alkalmazottain, tisztségviselőin kívül a céltársaság részvényeseit is.
Az irányelv szerint biztosítani kell, hogy a felügyeletet ellátó hatóság határozatai független bíróság által felülvizsgálhatóak legyenek. Ugyanakkor az már a tagállamokra van bízva, hogy előírnak-e - akár a felügyeleti hatóság elleni, akár az ajánlatban részt vevő felek közötti - közigazgatási vagy bírósági eljárásokban érvényesíthető jogokat is.
