Idén már nem adják el a Mol állami kézben levő 11,8 százalékos részvénycsomagját – válaszolta újságírói kérdésre az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. pénteken tartott sajtótájékoztatóján Veres János pénzügyminiszter. A miniszter a privatizációs szervezet idei bevételeinek nagyságával indokolta, hogy nem kerül sor a korábban már egyértelműen eldöntött részvényeladásra. A tőzsde reakciója azonnali volt, a részvény árfolyama mintegy 500 forinttal emelkedett és végül több mint két százalékkal előző napi zárószintje felett fejezte be a kereskedést. A Budapest Airport privatizációjára beérkezett ajánlatok összegének nagyságrendjét ismerve a döntés valamelyest érthető, a miniszteri nyilatkozatból ugyanakkor nem derült ki, hogy az eladás csupán jövőre halasztódott vagy esetleg még későbbre.
A Mol sajtóosztályán a részvények el nem adásáról kérdésünkre nem kívántak nyilatkozni, ami az olajcég részéről megegyezik az eddigi gyakorlattal. Ugyancsak nem kívántak semmit hozzátenni a Bloombergnek ahhoz az információjához, mely szerint a Mol is egyike lenne annak az öt társaságnak, amely versenyez a csehországi (British Petrol-tulajdonban lévő) Aral-kutak megvételéért. A 69 töltőállomásból álló hálózatra az eredetileg az Euro Online hírügynökségtől származó információk szerint csütörtök délutánig lehetett ajánlatot beadni.
A pályázók közül egyedül a Shell ismerte el, hogy adott be ajánlatot, az ENI (Agip), az Unipetrol és a szintén említett OMV a Molhoz hasonlóan nem nyilatkozott az ügyről. A Mol részéről mindazonáltal logikus lépés lenne a kutak megszerzése. A Slovnafton keresztül a Mol-csoport 42 töltőállomással jelen van Csehországban, ezek közül 13 azonban éppen értékesítés alatt áll, a maradék 29 pedig országos viszonylatban mindenképpen kevés, így nem lenne meglepő, ha az ottani kutak számát növelni szeretnék.
A Mol eközben a Dow Jones hírügynökség szerint kötvénykibocsátás megszervezésére adott megbízást a BNP Paribas és a Dresdner Kleinwort Wasserstein befektetési bankoknak. A kötvényt euróban jegyeznék, nagyságáról azonban nem adott felvilágosítást a hírügynökség meg nem nevezett, de az ügylethez közel álló forrása, csak annyit árult el, hogy a befolyó összeg általános felhasználású lenne. A Dresdner Kleinwort Benson elemzője ezzel kapcsolatban a hírügynökségnek elmondta, hogy a Mol stratégiájának része a kelet-közép-európai terjeszkedés, aminek következő lépése az INA már meglévő 25 százalékon felüli részesedésének megszerzése lenne, aminek költségét ő mintegy 700 millió euróra becsüli.
