Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csalódást okozott a befektetőknek a legnagyobb tőzsdei áramszolgáltató, a RWE többségi tulajdonában levő Elmű. A budapesti fogyasztókat ellátó társaság a tavalyi év hasonló időszakánál 15 százalékkal rosszabb teljesítményről számolt be gyorsjelentésében, s ez meglehetősen kellemetlenül érinthette a magas osztalékra spekuláló befektetőket. A csalódás az árfolyamokon is meglátszott, a korábban a 30 ezer forintos szintet is elérő, de még a gyorsjelentés megjelenése előtt is 27-28 ezer forint körül mozgó árfolyam 24 ezer forintra esett, igaz, a nap folyamán azután 26 ezer forint fölé kúszott vissza. Az ok érthető, ha a 15 százalékos eredményromlás az osztalékra is igaz lesz, az Elműnél szokatlan módon az idén kifizetett 2350 forint után a befektetőknek jövőre meg kell elégedniük kevesebb mint 2000 forint osztalékkal.
Az Émásznál jobb a helyzet, a társaság nem konszolidált adózott eredményének 3 százalékos csökkenését ugyanis a leányvállalatok, a BorsodChemmel közös BC Erőmű Kft. és különösen a TVK-val közös TVK Erőmű Kft. eredménye ellensúlyozta, így a konszolidált számok már 9 százalékos javulást mutatnak. (Érdekes, hogy az erőműcégeket mind a TVK és a BC, mind az Émász teljeskörűen konszolidálja az idén.) Az osztalék szempontjából ez azonban még nem sokat jelent, hiszen az Émász, csakúgy, mint minden cég, az anyavállalati eredményéből fizethet osztalékot csupán, ha egyáltalán fizet. Az elmúlt év példája nem ezt bizonyítja.
Az osztalékfizetés ellen szól, hogy a cég hitelállománya tavaly óta nemhogy csökkent volna, inkább növekedett, s az idei közgyűlésen a menedzsment a magas hitelállománnyal indokolta az osztalék elmaradását. Ezért csupán az osztalékfizetésre rendelkezésre álló összeget lehet becsülni, következtetve a féléves nem konszolidált, adózott eredményből számolt 458 forint részvényenkénti eredményből. Ez arányosítással a tavalyi 857 forint után 3 százalékos romlással 831 forintot ad ki. Ebből 90 százalékos kifizetési rátát feltételezve kevesebb mint 750 forint adódik.
Persze ez a becslés nagyon bizonytalan, hiszen ha a fő tulajdonos akarja, a cég eredménytartalékából ezt még akár több mint 1000 forinttal is megnövelheti és a leányvállalatoktól addig megkapott osztalék összege is bizonytalan.
Az áramértékesítés 10 százalékos csökkenése mindkét cégre jellemző volt, ugyanakkor a közös szabadpiaci áramértékesítő társaságnak, a MÁSZ Kft.-nek jelentős mértékben sikerült átvenni az elveszett ügyfelekből. A hálózati veszteség ugyan az Elmű esetében 11,1 százalékról 11,5, az Émász esetében 12,5 százalékról 13,6 százalékra nőtt, ez azonban mindkét cégnél vélhetően amiatt következett be, hogy a MÁSZ Kft. folyamatosan viszi el a kevés hálózati veszteséget produkáló, nagyobb ügyfeleket és az anyacégeknél csak a magas veszteségforrást jelentő lakosság marad. A gyorsjelentés szöveges része ugyanakkor a hálózati veszteség (az értékesítés mindkét cégnél bekövetkezett mintegy 10 százalékos csökkenésével párhuzamos) mennyiségi csökkenését hangsúlyozza. A jelentések összehasonlításánál elmondható, hogy az Émász esetében végül is kevesebb a meglepetés, míg az Elműnél bekövetkezett néhány fordulat. A társaságnál duplájára – több mint 2 milliárd forinttal – nőttek a céltartalékok, ami önmagában elég magyarázatot ad a 15 százalékos eredményromlásra (ez részvényenként közel 330 forint). Ennek csupán kisebb része az a 317 millió forint, amit tavalyi kiváló eredményének „büntetéseképpen” a társaságnak várhatóan vissza kell téríteni közintézmények részére, a többi karbantartásra és környezetvédelemre elhatárolt összeg. Mindez összességében azt mutatja, hogy a vállalat jövedelemtermelő képessége nem romlott jelentősen, inkább a könyvelés lett óvatosabb.
A részvények piaci áralakulása szempontjából meghatározó osztalékhozam-számítás a tegnapi tőzsdei záróárakon és az előzőekben becsült minimális értékekkel mindkét részvénynél 7 százalék feletti (az Émásznál 7,1, az Elműnél 7,6 százalék) értéket ad ki, ami már meglehetősen közel van a hosszú lejáratú állampapírhozamhoz. Az árfolyamok további alakulása ezért a közeljövőben várhatóan erősen függ majd a piaci kamatszint esetleges további csökkenésétől, illetve minden olyan hírtől, amely a meglehetősen bizonytalan osztalékbecslést módosíthatja.
