Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elemzők talán minden eddiginél pontosabban, alig másfél százalékos eltéréssel jósolták meg a Mol idei első félévi eredményét, és mivel a társaság maga sem tudott semmi meglepővel előrukkolni gyorsjelentésében, a piac számára nem maradt más lehetőség, mint hogy némi csalódással tudomással vegye, a társaság a józan megfontolások keretei között minden elvárásnak megfelelően teljesít. Minden folyamat úgy alakult, ahogyan arra számítani lehetett – fogalmazta meg Török Bálint, a Buda-Cash szakértője az általános piaci véleményt, szerinte a tőzsde reakciója, azaz a gyorsjelentést követő részvényárfolyam-esés nem annyira a számoknak szól, hanem annak, hogy elmaradt a pozitív meglepetés.
A pozitív meglepetés elmaradását a menedzsment is érzékelte, hiszen Mosonyi György vezérigazgató maga jelentette ki a cég pénteken tartott, a gyorsjelentést ismertető sajtótájékoztatóján, hogy nem tud meglepetéssel szolgálni. Ha ez el is maradt, a kiváló eredmények nem, és a vezérigazgató joggal lehetett büszke arra, hogy a kedvező iparági környezet a korábbi beruházásokkal párosulva óriási, 133,9 milliárd forintos nettó eredmény megtermelését tették lehetővé fél év alatt (ez mintegy 43 százaléka a tőzsdei társaságok összes nyereségének), s ebből a második negyedév 62,9 milliárdot tesz ki.
A korábbi beruházások alatt természetesen elsősorban a finomítói korszerűsítések értendők, amelyek következtében a Mol-csoport mára Európa legkorszerűbb finomítóival rendelkezik, és amelyekre mind a Slovnaftnál, mind az anyacégnél százmilliárdos összeget kellett elkölteni az elmúlt években. A korszerű finomítókból a Mol minden tonna kőolajból több értékes terméket tud kihozni, lehagyva versenytársait. Mindezek ismeretében nem csoda, hogy a társaságnál a finomítással foglalkozó feldolgozás és kereskedelem üzletág érte el a legkiemelkedőbb üzleti eredményt (87 milliárd forint), többet mint a kitermelés és a gázüzletág együttvéve. Ehhez az egész világon még mindig általánosan magas finomítói árrés – ami a Mol esetében az átlagnál kedvezőbb – és az úgyszintén magas – bár a korábbi időszakokhoz képest csökkenő – Brent–Ural kőolajok közötti áreltérés segítette hozzá mint külső piaci körülmény a társaságot.
A Mol és különösen a Slovnaft kiskereskedelmi üzemanyag-értékesítése ugyanakkor csökkent, ezen belül is elsősorban a benzineladások, 6,5, illetve 8,4 százalékkal, amit csak részben kompenzált az gázolajeladások ezzel párhuzamosan bekövetkező növekedése (4,8, illetve 3,4 százalékkal). A Slovnaft rosszabb helyzetét elsősorban földrajzi elhelyezkedése okozza, a szlovák piacon ugyanis a versenytársak erősebben tudnak jelen lenni.
A magas kőolajárak eközben a kutatás-termelés üzletágat segítették, amelynek 41 milliárdos üzleti eredménye még a finomítás-kereskedelem 56 százalékos üzleti eredménynövekedésél is meredekebb, 65 százalékos emelkedést jelent a tavalyi első félévhez képest. A hazai kőolajbányászat zsugorodását ellensúlyozni tudta a külföldi termelés növelése, elsősorban a nyugat-szibériai ZMB projektnél bekövetkezett üzleti eredménynövekedés.
Molnár József pénzügyi igazgató az üzletágankénti eredményt elemezve kifejtette, hogy a cég nettó eredményének 65 százalékos növekményéért túlnyomó részben ez a két üzletág a felelős, a gázüzletág és a petrolkémia az idei második negyedévben stagnált, azaz ezeken a területeken kevesebb mint 10 százalékos eredményváltozás következett be a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A gázüzletágban ez a vártnak megfelelő volt, a petrolkémia esetében az idei első negyedévhez képest jelentős romlást jelent, amit a gyorsjelentés a vegyipari árak második negyedévi negatív változásával indokolt.
