Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szerdán 840-ről 870 forintig emelkedett a Magyar Telekom árfolyama és a vásárlások tegnap is folytatódtak. Igaz, a záróár már alig emelkedett, de 200 pontos BUX-esés mellett ez is jó teljesítmény. A vételi aktivitás ráadásul növekvő forgalommal párosult, tegnap már 2,5 milliárd forint értékben cserélt gazdát a távközlési papír. A váratlan emelkedés magyarázatául a piacon – mint korábban már annyiszor – ismét elterjedt az MTelekom esetleges tőzsdei kivezetéséről szóló pletyka.
„Az, hogy a DT kivásárolná a 40 százaléknyi részvényest olyan élő opció, amelyről már régen szó van” – mondta Zékány András az ING elemzője. Ez reális és optimális megoldás, a kérdés csak az, miért pont most kerülne rá sor? Az elemző szerint eddig már több, a jelenleginél jobb időpont lett volna a kivezetésre, és ahogy halad előre az idő, ennek esélye egyre kisebb. Ideális lett volna például az EU-csatlakozás előtt vagy akár az idei osztalékfizetést megelőzően egy ilyen lépés.
A másik probléma a kivezetésről szóló pletykákkal, hogy egy ilyen döntést Németországban a DT központban hoznak meg, s ha volna is ilyen döntés, azt nem közölnék a magyar menedzsmenttel, így nehezen képzelhető el, hogy kiszivárogna.
Miró József, az Erste stratégája úgy véli, ezúttal is csak pletykáról van szó, bár a lépésnek egyébként lenne realitása. A Deutsche Telekomnak tavaly év végén 8,1 milliárd euró készpénze volt, eladósodottsága még egy kicsit magas, 47,6 százalék volt. A várakozások szerint azonban az év végéig 38 százalékra csökkenne az eladósodottság, ami megengedne egy ilyen nagyságrendű tranzakciót. A közkézen lévő 40 százaléknyi MTelekom-papír ezer forinton számolva mintegy 1,7 milliárd euróba kerülne, vagyis a DT eladósodottsága még a 40 százalékot sem érné el. A készpénztermelő képességet figyelembe véve 12–14 év alatt térülne meg a kivásárlás – vélekedett az elemző –, kérdés, hogy a DT tud-e ennél jobb befektetési alternatívát.
Miró azonban reálisabbnak tartja, hogy az Mtelekom a csökkenő hozamszintnek köszönheti emelkedését. Az ötéves hozam egy hónap alatt 7,3-ról 6,5-re jött le, ami az alapkezelőket vásárlásra ösztönözhette, hiszen osztalékalapon olcsóvá vált a papír, ráadásul a hozamcsökkenéssel együtt a piac csúcson van.
