Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem túl nagy meglepetésre az árfolyam-emelkedés ezúttal is a külföldiek tulajdonosi részarányának növekedésével járt együtt a Budapesti Értéktőzsdén. Az MNB negyedévente elkészülő statisztikája szerint március végére 78,3 százalékra növekedett a külföldi tulajdonosok részesedése a tőzsdén jegyzett társaságok részvényeiből, miközben a piaci kapitalizáció 5927 milliárd forintra nőtt a tavaly év végi 5129 milliárdról. Dollárban számolva is csúcson van a külföldiek állománya, 24,3 milliárd dollárt ért a nem rezidens tulajdonok állománya az év végén. Az első három hónapban, az árfolyam-emelkedés idején a magyar háztartások nettó eladók voltak a részvénypiacon, összesen 9,3 milliárd forinttal vettek kevesebb részvényt, mint amennyit eladtak. Állományuk abszolút értéke eközben nőtt, mivel – ahogy az összes szektor – jelentős nagyságú, 33 milliárd forintnyi árfolyamnyereséget könyvelhettek el. A belföldi részvénytulajdonosok közül egyedül a nem pénzügyi vállalatok voltak nettó vásárlók, azonban ennek viszonylag egyszerű oka van. A nagy cégek – leginkább a Mol – sajátrészvény-vásárlásai a szektor 16,9 milliárdnyi vételének nagyjából 40 százalékát magyarázhatják.
A háztartások eközben részvényeladásaik után nem vitték messze pénzüket a bankoktól-brókercégektől, ugyanis jelentősen növelték befektetési jegyben tartott megtakarításaik nagyságát. A háztartások nettó (tehát az eladások és vételek különbségeként számolt) értéken összesen 194 milliárd forintért vásároltak befektetési jegyeket, így azok 1367 milliárd forintos állományának már 74,7 százalékát birtokolják. A másik érdekes tendencia a biztosítók és nyugdíjpénztárak állampapír-állományának folyamatos növekedése: március végén már az összes állampapír 24,3 százaléka volt a szektor cégeinek kezelésében, egy éve még csak 20 százalékos volt ez az arány.
