Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sikeresen zárult a CIB Tőkegarantált Származtatott Zártvégű Alap március 31-éig tartó jegyzési időszaka, 2,638 milliárd forint névértékű befektetési jegyet vásároltak meg a befektetők. Ezzel az alap a hasonló konstrukciók középmezőnyében foglal helyet, ami főleg annak fényében jó eredmény, hogy a CIB Banknak ez az első hasonló terméke. Amint az alapkezelőtől megtudtuk, számára külön örvendetes, hogy ezzel az általa kezelt alapok tőkéje átlépte a 40 milliárd, az összes kezelt tőke pedig (nyugdíjpénztári és egyéb portfóliókkal együtt) a 90 milliárd forintot. Az úgynevezett participációs hányad, vagyis az alap teljesítményét befolyásoló mutatók növekedéséből való részesedés mértéke 91,75 százalék lesz. (A szóban forgó mutatók az S&P 500 amerikai részvényindex, az árutőzsdei Dow Jones–AIG Commodity Index és a dollár/euró keresztárfolyam.)
A napokban tették közzé az OTP két új garantált, pontosabban hozambiztosított alapjának, az OTP Alfának és az OTP Prizmának a participációs hányadát is, ami mindkettő esetében 80 százalék. Az OTP-alapok tájékoztatója eredetileg 60 és 100 százalék közötti hányadot helyezett kilátásba, a CIB-nél ugyanez 80 és 120 százalék között volt. Az, hogy a végső számok inkább e sávok alján és közepén helyezkednek el, mint a tetején, alapvetően annak köszönhető, hogy a kamatszint a jegyzés alatt lényegesen csökkent. Ennek pedig az a magyarázata, hogy a tőke (és az esetleges minimális hozam) visszafizetésének biztosítására az ilyen alapok pénzük nagy részét biztonságos, kamatozó eszközbe fektetik, a fennmaradó részt pedig származékos eszközökbe (opciókba). Alacsonyabb kamatok mellett pedig több pénzt kell befektetni, hogy a kellő összeg a lejáratig bejöjjön, kevesebb marad az opciókra, amelyek a piaci árfolyamoktól függő hozamot biztosítják.
