Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Részvénydarabolásról szavazhatnak a részvényesek a Mol Rt. április 27-ére összehívott évi rendes közgyűlésén – derült ki a cég tegnap közzétett közgyűlési meghívójából. Az OTP 2002-ben végrehajtott tizedeléséhez hasonlóan úgy tűnik, a Molnál is eljött az idő a névérték csökkentésére, amit alátámaszt, hogy a Mol árfolyama most először haladta meg nagyságrenddel az eredeti nyilvános értékesítési árat (a nemzetközi tapasztalatok szerint ekkor érett meg egy részvény a darabolásra), azaz az 1100 forintot. Ez volt az első, teljesen készpénzes, nemzetközi piacon végrehajtott értékesítés árfolyama 1995 novemberében, amikor az első igazán nagy mennyiség került ki a piacra (az egy évvel korábbi kárpótlási jegyes kibocsátások ennél sokkal kisebb mennyiségre szóltak és nem is ugyanannak a befektetői körnek). Ebből a szempontból kísértetiesen hasonló lehet a két társaság, hiszen az OTP-t ugyanabban az évben 1200 forintért adták el, a névérték-tizedelést 15 ezer forintos árfolyamnál határozták el és 20 900 forintnál hajtották végre egy évvel később. A különbség csupán annyi, hogy bár az eredeti nyilvános értékesítés ugyanabban az évben történt, az OTP négy évvel megelőzte a Molt a darabolásról szóló döntéssel.
Az persze még egyáltalán nem biztos, hogy végül az olajcégnél is sor kerül a névérték csökkentésére, hiszen a NAPI Gazdaság információi szerint még az sem dőlt el, vajon tizedelésről vagy felezésről szól-e majd az igazgatósági javaslat (ez várhatóan a közgyűlés előtt két héttel megjelenő igazgatósági javaslatokból derül ki), és a döntés amúgy is a közgyűlésé. A végrehajtás időpontja szintén bizonytalan.
Ugyancsak a részletes javaslatokat kell majd megvárniuk a befektetőknek az igazgatóság osztalékelképzeléseinek megismeréséhez, ezt a közgyűlési meghívó ugyanis nem tartalmazza. Nincs részletezve az igazgatóság alaptőke-emelésre való felhatalmazásának napirendi pontja sem, amiről azonban sejthető, hogy kapcsolatban van a korábbi ötéves, 25 százalékra szóló felhatalmazás idén októberi lejártával. Az igazgatóság sajátrészvény-vásárlásra is kér felhatalmazást hasonló okból – ilyen felhatalmazása most is van, és folyamatosan él is vele a társaság. Ezenfelül változtatás várható a társaság hosszú távú ösztönzési rendszerében és az igazgatóság díjazásában.
A napirendjéből ítélve tehát nem lesz érdektelen az idei részvényesi gyűlés, a felaprózás ugyanis a likviditás növekedését és ezen keresztül árfolyam-emelkedést szokott okozni. Igaz, a papírforma egyáltalán nem mindig jön be, az OTP-nél például a felaprózás után majd’ másfél évet kellett várni egy igazán jelentős árfolyam-emelkedésre (más kérdés, hogy az erről szóló döntést követő év alatt, a felaprózás időpontjáig több mint 30 százalékkal drágult a részvény).
