Az osztalékpapírok nemcsak nagy esések közepette nyújtanak menedéket, de önálló növekedési potenciállal is rendelkeznek, amennyiben a kamatcsökkentési hullám felértékeli stabilan magas hozamukat. Az elmúlt fél évben a BÉT osztalékrészvényei (hagyományosan a megmaradt három áramszolgáltató és a Zwack, de bizonyos értelemben idesorolható a Matáv is) remek teljesítményt nyújtottak, amiben elsősorban a kamatcsökkentési hullám játszott szerepet. Mivel a piacon konszenzus van a további kamatcsökkentésről (amit az állampapírpiac már meg is előlegezett) s e részvények hozamát a tovább csökkenő kockázatmentes hozamhoz viszonyítják a befektetők, az osztalékpapírok vonzereje az erőteljes árfolyam-emelkedés ellenére sem csökkent. A tavalyi eredmények, illetve a februári áramár-szabályozás fényében azonban nem árt megvizsgálni, hogy a várható osztalékok mennyire indokolják a jelenlegi árfolyamokat.
Jelenleg az Elműt és az Émászt tartja a legjobb választásnak Elek Péter, a Budapest Alapkezelő részvényportfólió-menedzsere. A szakértő az osztalékpapírok esetében a hároméves, 7,2 százalékos hozamot biztosító államkötvényhez képest egy százalékpontos hozamprémiumot vár, körülbelül így van árazva – a tegnapi utolsó kötés okozta 10 százalékos esést leszámítva – a leglikvidebb, s így a külföldiek által kedvelt áramszolgáltató, a Démász is. A Démásszal már könnyű számolni, mivel a társaság bejelentette, hogy 1280 forintos osztalékot fizet. Az RWE-s cégek közül az Elműtől a 2630 forintos részvényenkénti eredményből 2500 forint osztalékra számít Elek, az Émásznál viszont a részvényenként 1100 forintos konszolidált nyereségből kevesebbet kaphatnak meg a részvényesek, mivel itt a profit viszonylag jelentős hányada a leányvállalatoknál keletkezett. Az Émász így a legrosszabb esetben 700 forintos osztalékot jelenthet be a szakértő várakozása szerint. A Zwack 2004-es szelvénye a tavalyi, várakozások feletti eredmény után talán 800 forintot érhet, bár ezzel kapcsolatban még elég nagy a bizonytalanság. A Matávtól 70 forintos kifizetésre számít Elek, ami kompetitív osztalékhozamot jelent.
Hasonló véleményen van a Matáv esetében Szőllősi Ferenc, a CA Alapkezelő igazgatója is, aki hozzátette: a Matáv 7,5 százalékos hozamának értékelésénél a jelentős likviditást is figyelembe kell venni. Kérdés azonban, hogy a telefontársaság mennyi ideig tudja fenntartani a 70 forint körüli a szintet. A Zwackkal kapcsolatban viszont optimistább, ezer forintos osztalékot várna a társaságtól. Az Elmű Szőllősi véleménye szerint 2600 forintot mindenképpen ki tud fizetni, ám az RWE-csoport nehéz helyzete miatt könnyen lehet, hogy az eredménytartalékban szereplő közel ötmilliárdot is kiosztják, így 3000 forintos meglepetést sem lehet kizárni. Az Émásznál ugyanilyen megfontolások miatt minimum 900 forintos, az optimista forgatókönyv esetén pedig 1300 forintos osztalékot vár a szakember.
Mérsékeltebb kifizetésre számít az Émásztól Szabó László, a Concorde Alapkezelő igazgatója. Szerinte idén tavasszal 700 forintot kasszírozhatnak a részvényesek, majd a következő években 1000 forintra emelkedhet az osztalék.
Az áramszolgáltatóknál érdemes figyelni a szabályozás változására, ami – idén februártól – kedvezőbben érinti a több ipari fogyasztóval rendelkező cégeket (korábban ilyen volt az Édász, most az Elmű). Elek Péter szerint érdemes odafigyelni az euró magyarországi bevezetésének időpontjára is. Ha ugyanis az euró bevezetésekor az említett társaságok továbbra is a jelenlegihez hasonló osztalékszintet produkálnak, az újabb felértékelési hullámot indíthat el, hiszen akkor a jóval alacsonyabb eurókamathoz viszonyítják majd hozamukat – mutat rá a szakértő.
