A bankközi devizapiacon kedden nem zajlott feltűnően az élet. Bár az euró árfolyama időnként – főként a nap elején és végén – 242 forint fölé is felment, de a nap nagyobb részében inkább 241,70-241,90 forint között ingadozott, ugyanott, ahol egy nappal korábban. A dollár ezúttal felfelé tartott, volt ugyan nap közben 183 alatt is, de a nap végén 183,40 körül járt, egy forinttal feljebb, mint hétfőn.
Az állampapírpiacon ezúttal mérsékeltek maradtak az ármozgások, a referenciahozamok nem változtak vagy csak pár bázisponttal mozdultak el, többnyire lefelé. A három hónapos referenciamutató csökkent a legjobban – öt bázisponttal –, pedig éppen nőtt a kínálat, 25 milliárdnyi friss papírt adtak a szokásos kincstárjegy-aukción. A kereslettel nem volt gond, a 83 milliárdnyi ajánlat átlagosnak tekinthető. A 7,45 százalékos átlaghozam kicsivel magasabb volt, mint az előző napi másodpiaci referenciahozam.
Csúcsra jár viszont a külföldi befektetők kezében lévő, forintkibocsátású állampapírok állománya, február vége felé megdöntötte a korábbi, 2555 milliárd forint körüli csúcsot, és február 23-án már 2590 milliárd forint volt. Bár ez a növekedés – a piaci áron történő nyilvántartás miatt – valahol törvényszerű akkor is, ha a befektetők nem vesznek új papírokat, csak a meglevőket tartják. (A február 25-éig eltelt egy év alatt 10,8 százalékkal nőtt a külföldi befektetők tulajdonában lévő állampapírok állománya, ami alatta marad az egy évvel ezelőtti egyéves hozamnak is.)
A bankközi forintpiacon a havi banki tartalékolási periódus végével sem estek vissza az egynapos kamatok. A bankok számára már a 8,25 százalékosra csökkentett alapkamat is viszonylag vonzónak bizonyult, 440 milliárd forintot helyezek el az MNB kéthetes betétjében. Igaz, ennél több, 532 milliárd forintnyi jár le onnét.
